Több segítség kell!

A mentális betegségek és kezelésük az EU-ban

Az európaiak nagy többsége szerint a mentális jóllét előmozdítása ugyanolyan fontos, mint a fizikai egészség védelme, ennek ellenére az egészségügyi rendszerek sokkal kevesebb figyelmet fordítanak rá. Az Európai Unió megpróbál változtatni ezen.

A mentális egészség október 10-ei világnapja előtt jelent meg az Eurobarométer e témával foglalkozó uniós felmérésének eredménye. A júniusban, 27 EU-tagállam több mint 26 ezer polgárának bevonásával készített kutatásból egyebek mellett kiderül, hogy tízből kilenc ember szerint a mentális egészség előmozdítása ugyanolyan fontos, mint a fizikai egészség védelme. A megkérdezettek több mint fele mégis azt tapasztalja, hogy az ilyen zavarokkal küzdők nem kapnak ugyanolyan szintű ellátást, mint a szervi betegségben szenvedők.

Fotó: 123rf.com

Riasztó számok

A válaszadók közel fele nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen érzelmi vagy pszichoszociális problémája, és tapasztalt magán például depressziós vagy szorongásos tüneteket a megelőző tizenkét hónap során. A mentális problémával küzdők több mint fele egyáltalán nem kapott segítséget szakembertől, holott az adatokból az is látszik, hogy az utóbbi időben, a többi között a Covid-járvány, az Ukrajna elleni orosz háborús agresszió és a klímaválság nyomán, egyértelműen romlott a helyzet a közösség országaiban.

A többség szerint a világban történt közelmúltbeli események kismértékben (44%) vagy jelentősen (18%) befolyásolták a mentális állapotát. Arra a kérdésre, hogy az EU mivel tudna leginkább hozzájárulni az európai polgárok mentális egészségének javításához, a legtöbben az általános életminőség javítását (45%), a diagnózishoz, kezeléshez és gondozáshoz való hozzáférés javítását (37%), illetve a legveszélyeztetettebbek támogatását (35%) nevezték meg.

Óriási károk

Már a világjárvány előtt is minden hatodik uniós lakosnak, mintegy 84 millió embernek volt valamilyen mentális egészségügyi problémája. Ez pénzügyi következményekkel is jár: az akkori becslések szerint a 27 uniós országban és az Egyesült Királyságban a mentális betegségek együttes társadalmi költsége meghaladta a 600 milliárd eurót, a GDP több mint 4 százalékát.

Az Európai Bizottság által a világnapra szervezett konferencián Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős uniós biztos, Hans Henri P. Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai igazgatója és Bertrand Bainvel, az UNICEF brüsszeli képviselője mellett felszólalt Bidló Judit egészségügyért felelős helyettes államtitkár is. Előadásában ismertette a magyar mentálhigiénés stratégiát, amely a felvilágosításra és a közösségi alapú programokra épül.

Az Eurobarométer felmérése alapján ugyanakkor a magyar adatok jellemzően rosszabbak, mint az összeurópai átlag. Nálunk például az átlagnál 10 százalékponttal többen mondták, hogy az előző egy évben voltak pszichoszociális problémáik, és közülük több mint 20 százalékponttal többen (75%) nyilatkoztak úgy, hogy semmilyen segítséget nem kaptak. Többen említették az életkörülményeket és a pénzügyi biztonságot a jó mentális egészség elérésének feltételeként, és kevesebben a testmozgást, valamint a társas érintkezést.

Új hozzáállás

A Bizottság még nyáron kiadott egy közleményt, mely szerint új, a megelőzésre fókuszáló megközelítést dolgozott ki a mentális jóllét elősegítése érdekében. Ebben elismeri, hogy a lelki egészség ápolása nem csupán egészségügyi kérdés, ezért olyan területekre is kiterjed, mint az oktatás, a foglalkoztatás, a kutatás, a városfejlesztés és a környezetvédelem. A kezdeményezés a meglévő szakpolitikákra és intézkedésekre épül, közvetlenül és közvetve támogatva a tagállamokat a megvalósításban. Az EU 1,23 milliárd eurót szán a célra.

Különösen a fiatalok esetében egyértelmű, hogy a kihívás nagysága miatt hathatós lépésekre van szükség, különben a lelki egészséggel összefüggő problémák maradandó sebeket hagyhatnak egész generációkon. A dokumentum szerzői szerint kezelni kell a viselkedési kockázati tényezőket, a társadalmi és környezeti hatásokat, valamint az eddigieknél ambiciózusabb intézkedéseket kell hozni az egészségfejlesztés és a mentális betegségek megelőzése terén.

Az új stratégiának fontos eleme a tagállamok támogatását célzó intézkedések kidolgozása a kielégítetlen gyógyszerigények kezelése végett, illetve a telemedicinában rejlő lehetőségek felülvizsgálata, a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében. Ez utóbbihoz az állami egészségügyi rendszereknek is bővíteniük kell a kapacitásaikat, a megelőzéstől a diagnózison és a korai beavatkozáson át a kezelésig, illetve a reintegráció támogatásáig.