Ugrás előtt

Tizenöt éve végezték az első  sikeres, célpont alapú kezelést egy tüdődaganatos betegen, s tavaly az amerikai onkológusok jelmondata már az volt, hogy „Minden beteghez juttassuk el a precíziós orvoslást!” Ennek felidézésével adta meg az alaphangot az IME XIII. Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciája  kerekasztal-beszélgetéséhez az egyik résztvevő.

Az IME beszámolója szerint a meghívottak többnyire Magyarország számára is történelmi lehetőségként tekintettek a precíziós orvoslásra. Ahogy dr. Peták István az Oncompass tudományos igazgatója fogalmazott: mivel ez alapjaiban változtatja meg az orvoslást, mindenkinek egyenlő eséllyel lehet első a bevezetésében. A technológia adott, nincs szükség nagy beruházásokra, csupán döntés kérdése, hogy lesz-e ilyen Magyarországon.

Dr. Máté Attila, az eHealth Software Solutions Kft. ügyvezetője viszont akadálynak látta, hogy heterogén az egészségügyi adatok minősége és kinyerhetősége. Dr. Kenessey István, az OOI Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ vezetője jelezte is, hogy az intézet jelenleg nem gyűjt a precíziós onkológiához szükséges adatokat. A középtávon tervezik a beküldendő adatok körének bővítését. Jelenleg arra lenne csak mód, hogy a sajátjukat összevessék más adatbázisokkal, például a készülő Nemzeti Hematológiai Betegségek Regiszter, vagy a NEAK adatsoraival. A pesszimizmusát érzékeltette a kérdése: “mekkora a precíziós medicina gazdasági relevanciája, és ki fogja azt finanszírozni?”

Fotó: 123rf.com

Dr.  Bidló Judit igazgató-helyettes (NEAK) a precíziós medicinát tudatos gyógyszerelésként mutatta be, amikor is nem csupán választanak egyet a szóbajöhető terápiák közül, hanem azért kapja azt a beteg, mert az onkogenomikai profilja alapján az a legkedvezőbb számára. Ebből következik az elvárás, hogy mindenki kapjon precíziós gyógyszerelést, függetlenül annak az árától. Plusz forrás bevonására ő nem sok esélyt látott, szerinte a 180 milliárdos onkológiai keretet kell hatékonyabban elkölteni.