Úgy pótoljuk, hogy hasznosuljon is

Étrend-kiegészítők vegánokra szabva

Miközben egy vegánnak vagy vegetáriánusnak, csakúgy, mint másnak, valamennyi mikrotápanyaggal való ellátottságra ügyelni kell, a szigorú vegán étrendet követőknél a B12-, a kalcium-, a vas- és a jódpótlásra kiemelt figyelmet kell fordítani. Életmódjuk azonban nem egyeztethető össze olyan patikaszerek fogyasztásával, amelyek állati eredetű termékeket is tartalmaznak. Milyen készítményeket kínálhatunk nekik?

A táplálkozás témakörében kevés kérdés vált ki akkora vitát, mint a vegánizmus/vegetarianizmus. A növényevő emberek és a húst is evő társaik érvek egész sorát képesek felsorakoztatni a másik oldal meggyőzésére. Felhozható a fogazat példája: míg a ragadozók tarajos felszínű fogai a nyers húst képesek szaggatni, addig a növényevők redős felületű zápfogai a növényi táplálék aprítására tökéletesek. Az ember fogai azonban se nem tarajosak, se nem redősek. Ugyanez a bélcsatornát tekintve: a húsevők bélcsatornája viszonylag rövid, a növényevőké hosszú, az emberi bélcsatorna pedig közepesen hosszúnak mondható. Pusztán az anatómiai felépítést tekintve tehát nem kerülünk közelebb a „vegetáriánusnak születtünk-e vagy sem” kérdés megválaszolásához.

123rf.com

Ha a modern táplálkozás-élettani ismereteket felhasználva közelítünk a problémához: a vizsgálatok azt mutatják, hogy a vegán diéta mérsékli a daganatos elhalálozás rizikóját, továbbá a metabolikus szindróma, a diabétesz, a magas vérnyomás és az elhízás kockázatának csökkenésével jár. Ismert azonban az is, hogy az idegrendszer működéséhez és számos egyéb életfunkció ellátásához szükséges B12-vitamint döntően állati eredetű táplálékok tartalmazzák, illetve a vas is sokkal jobban felszívódik, nagyobb arányban biohasznosul, ha állati eredetű táplálékkal kerül be az emberi szervezetbe.

Vegánizmus: több, mint a húsok kerülése

A vegánizmus az állati eredetű termékek fogyasztásának és használatának a részleges vagy teljes mellőzését jelenti. A táplálkozáson kívül ez megnyilvánul a ruházkodásban, a higiéniai termékek kiválasztásában és a patikaszerek közötti szelektálásban¹. A vegánok elutasítják azokat a gyógyszereket és étrend-kiegészítőket, amelyek állati eredetű összetevőket tartalmaznak. Ha vegán beteggel állunk szemben, akkor elvárt, hogy tájékoztassuk őt a készítmények összetételéről.

Mindenki maga dönt arról, hogy mit eszik. Más kérdés, hogy a gyermekére mit erőltethet rá szülőként. A gyermekorvosokból álló németországi szakmai szervezet (Berufsverband für Kinder- und Jugendärzte) például elutasítja a gyermekkori vegán táplálkozást, óva intve a „fatális következményektől és az irreverzibilis károsodásoktól”, melyek például súlyos tanulási zavarokban is testet ölthetnek. A vegetáriánus étrend, úgymond, megfelelő odafigyeléssel tartható, de felhívják a figyelmet a tojás- és tejtermékfogyasztás fontosságára, továbbá rendszeres vaspótlást és évi egy alkalommal vérképellenőrzést javasolnak.²

Minél jobban megszorít, annál többet nélkülöz

Logikus, hogy minél több megszorítást tartalmaz egy étrend, azaz minél többféle összetevőt nélkülöz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy valamiféle hiányállapot lesz a következménye. A vegetáriánusoknál, akik úgynevezett lakto-ovo-vegán étrendet követnek, azaz a növényi eredetű táplálék mellett tejtermékeket és tojást is fogyasztanak, viszonylag ritkán jelentkeznek problémák. Ezzel szemben a szigorú vegán étrend tipikusan B12-, kalcium-, vas- és jódhiánnyal járhat.

Aki szigorúan vegán étrendet folytat, hiába próbál – amennyire lehet – változatosan táplálkozni, B12-vitaminból nem jut hozzá a szükséges mennyiséghez, mivel az gyakorlatilag csak állati eredetű élelmiszerekkel juttatható be a szervezetbe. A B12-vitamin szükséges a DNS-szintézishez, a sejtek osztódásához, a növekedéshez. Hiányában vérszegénység és súlyos idegrendszeri károsodások alakulhatnak ki. A B12-vitamin akár vény nélküli készítményekkel is pótolható, felnőtteknek 2,5 mikrogramm B12-vitamin az ajánlott napi bevitel.³

Hasznosíthatatlan kalcium

A kalciumellátottság szintén kritikus pontot jelent a vegán diétát követőknek. Ha nem szerepelnek tejtermékek az étrendben, akkor csak nehezen biztosítható a napi szükséges bevitel (800 mg/nap), és könnyen kialakulhatnak a kalciumhiány csontokat érintő nem kívánatos következményei.³ Igaz, hogy sok növény is gazdag forrása a kalciumnak (például a spenót, a mángold és a rebarbara), azonban ez alig hasznosul a szervezetben. A növényekben a kalcium gyakran oxálsav vagy fitinsav kíséretében fordul elő, amivel a kalcium vízoldhatatlan komplexet képez.

A vassal való ellátottság – táplálkozásától függetlenül – szinte minden nőnél problematikus, különösen az 50 év alatti korosztályban. Ráadásul, a vas a növényi táplálékokból rosszabbul hasznosul, mint az állatiból. A hazai ajánlások szerint napi 14 mg vasbevitelre van szükség.³ A jódpótlás is kérdéseket vet fel. Földrajzi adottságaink miatt a hazai ivóvíz jodidban szegény, jódban viszonylag gazdag halakat és tenger gyümölcseit pedig keveset fogyasztunk. Azoknál, akik halat sem esznek, különösen lényeges, hogy a só jódozott legyen, hacsak nem kifejezetten ügyelnek a gyógyszerrel vagy étrend-kiegészítővel történő jódpótlásra (ajánlott bevitel: napi 150 mikrogramm)³. Az előbbieken túl a vegetáriánusoknak fontos odafigyelni a szelén- és a cinkpótlásra is, ugyanis az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának a mellőzése mindkét nyomelem hiányállapotának a kockázatát emeli.

Ez a pirula vegán vagy sem?

A táránál állva, a termékek összetételét áttekintve, számos esetben egyszerű a döntés. A zselatinkapszulás készítményeknél a zselatin állati eredete (szarvasmarha, hal) egyértelmű. A kapszulatokot illetően azonban egyre több, a vegánok számára is elfogadható alternatíva kínálkozik: keményítős, karragénes vagy hidroxi-propil-metilcellulózos kapszulák sora áll a gyártók rendelkezésére. A gyógyszerekben és étrend-kiegészítőkben töltőanyagként használt laktóz szintén állati eredetű. A laktóz kerülése azonban egyre inkább trenddé válik, így egyre több készítményen szerepel a laktózmentes felirat, nem csak a vegánokra, hanem a laktózintoleranciában szenvedő betegekre is gondolva. A félszilárd gyógyszerformák jelentős része nem vegán. A kenőcsök és krémek ugyanis méhviaszt (Cera flava, Cera alba) vagy gyapjúzsírt (Cera lanae, Adeps lanae) tartalmazhatnak.¹

Vannak azonban érdekes esetek! Egyre több, elsőre meglepő kivétel jelenik meg az étrend-kiegészítők választékában. Olyan termékekkel gazdagodik a patikai kínálat, amilyeneket a vegánok is nyugodtan fogyaszthatnak. Ilyenek az étrend-kiegészítők között nagy népszerűségnek örvendő, „porcépítőként” ismert, glükózaminos és/vagy kondroitin-szulfátos szerek. Korábban ezekre úgy tekintettek mint nem vegán termékekre. A glükózamint ugyanis gyakran rákpáncélból nyerik ki, míg a kondroitin-szulfát kiindulási anyagaként a sertések vagy szarvasmarhák vágóhídi maradványai, illetve a cápaporc szolgál. Ma már azonban megtalálható a patikákban a fermentált, növényi eredetű glükózamin is.

Gyapjúzsír helyett alga

Hasonló volt a helyzet a D-vitaminnal is: a D2-vitamin (ergokalciferol) volt a növényi, míg a D3-vitamin (kolekalciferol) az állati eredetű alternatíva. Korábban a D3-vitamin eredete után kutatva szinte kizárólag a gyapjúzsírra bukkantunk. Mára ez megváltozott: napjainkban már kapható alga eredetű D3-vitamin is, vegánoknak tervezve. 

Akadnak olyan hatóanyagok, illetve segédanyagok, amelyek eredetének a megállapítása meglehetősen nehézkes. Ilyen a magnézium-sztearát, ami növényi és állati eredetű is lehet, attól függően, hogy a sztearinsav zsírsavkomponensét honnan nyerték ki. Ebben az esetben csak a gyártó által kiállított, a vegyület növényi vagy állati eredetét igazoló dokumentumokra hagyatkozhatunk.¹

Vannak még pótolnivalók

Noha a vegán étrendkiegészítők száma Magyarországon is nő, van még teendő ezen a téren. Egyelőre európai szinten hiányzik az az átfogó és egységes dokumentációs szisztéma, amely egyértelműsítené és egyúttal garantálná, hogy egy adott gyógyszer vagy étrend-kiegészítő vegán. Ennek hiányában marad a gyártói információ és a gyártóba/forgalmazóba vetett bizalom.¹

Emellett számolni kell azzal is, hogy a vegánizmus határai nem jogszabályokkal körülírtak, nem pontosan definiáltak, így az egyedi hozzáállások között lehetnek különbségek. Nem válaszolható meg például egyértelműen, hogy a baktériumokat tartalmazó patikai készítmények (például probiotikumok) állati eredetűnek minősülnek-e. Vagy problémát jelent-e az, hogy a gyógyszergyártás során a gépsort olyan tenzidekkel tisztítják, amelyek zsírsavtartalma állati eredetű.¹

Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész

Forrás
[1] https://www.pharmazeutische-zeitung.de/anspruchsvolles-beratungsfeld/; 2021. szept. 3.
[2] https://www.pharmazeutische-zeitung.de/2018-04/kindheit-ohne-fleisch-und-wurst-gesund-oder-riskant/; 2021. szept. 3.
[3] https://ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitokben_felhasznalhato_vitaminok_es_asvanyi_anyagok_; 2021. szept. 3.

Megjelent a Pirulatrend 2021. októberi számában.