A friss szabályváltozásoknak kétféle hozadéka van a vállalkozások számára: új típusú védjegyeket is lajstromba vetethetnek, illetve érdemes újragondolniuk a meglévő márkajelzőik sorsát is.
Fotó: 123rf.com
Az Európai Bizottság 2008-ban fogott hozzá a védjegyszabályozás modern
időknek megfelelő átdolgozásához. Ebből 2015 karácsonyára született meg az
új irányelv, amelyet a tagállamoknak idén januárig kellett átültetniük a saját joganyagukba. Ennek fényében újult meg a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény is.
A korábbi szabályozás alapvetően a szöveges, valamint grafikus védjegyek számára
biztosított oltalmi lehetőséget. Tipikusan ilyenek a szavak, szóösszetételek, ábrák,
képek, színek, valamint – az előző körtől kissé elütően – a hangok és a dallamok. Mostantól már minden olyasmi védjegyezhető, amit egyértelműen le lehet írni, így
például a multimédiás megoldások, animációk, hangeffektek vagy illatok. Az első
három forma alkalmazási köre viszonylag könnyen belátható, ha egy gyártó vagy
szolgáltató cég multimédiás felületeken (televízió, rádió, online tér) reklámozza magát.
A mozgóképes, hangos megoldások sokkal jobban illeszkednek a modern világ elvárásaihoz, könnyebben megjegyezhetőek és a megkülönböztetésre is alkalmasabbak lehetnek, mint a klasszikus, statikus logók, vagy a szlogenek. Az illatok már igényelnek némi magyarázatot. A márkához kötődő egyedi illatok kifejlesztése nem újdonság, sőt, hazánkban is van szakértője Zólyomi Zsolt, az ismert parfümőr személyében. Az egészségügyben ugyanakkor viszonylag nehezen képzelhető el ezek alkalmazási köre, hacsak nem a magánellátást nyújtó intézmények közösségi tereiben.
Fotó: 123rf.com
Ennek kapcsán fontos megemlíteni, hogy olyasmi nem helyezhető védjegyoltalom
alá, ami az adott tevékenység természetes velejárója, vagyis például a „patikaillat” vagy a fogorvosi fúró hangja nem sajátítható ki védjegyként. Emellett – összhangban
az eddigi szabályozással, valamint a józan ésszel – olyan megjelölés, amely megtévesztő, nem kellően egyedi, illetve amely más védjegyekkel összetéveszthető,
nem részesülhet a kizárólagos használat jogát biztosító oltalomban.
Újdonság viszont, hogy a földrajzi eredetjelzőt vagy a földrajzi helyet, önmagában
védjegyként alkalmazva is automatikusan elutasítják. Szintén elutasítandó a védjegy bejegyzése, ha állami vagy más szempontból közérdekű jelképet, címert tartalmaz,
és a hatáskörrel rendelkező szerv ehhez nem járul hozzá, valamint ha vallási vagy egyéb meggyőződést erősen kifejező jelképet hangsúlyosan szerepeltet.
A korábbi évek reklámozási gyakorlatában – különösen a gyógyszerpiacon megjelentek az úgynevezett összehasonlító reklámok. Ha ezek a törvényi rendelkezéseket megsértik, akkor – az eddig is alkalmazható jogi szankciók mellett – az összehasonlítást elszenvedő vállalkozás meg is tilthatja a védjegye használatát a reklámban.
Ha eddig nem tették volna, mindenképpen érdemes ellenőrizniük, hogy a fontosabb
márkaneveik, szlogenjeik, weboldalcímeik, esetleg a cégük neve rendelkezik-e védjegyoltalommal, és a védjegyek a megfelelő áru- és szolgáltatásosztályokra vannak-e lajstromozva. Az osztálybesorolást az EU referenciaként szolgáló döntései szerint nagyon komolyan veszik.
Régebbi bejegyzések esetén, ha akkor csak fekete-fehér védjegyeket szerepeltettek,
mindenképpen érdemes kiegészíteni azokat a színes verziókkal. Az új szabályozás a meglévő védjegyeket is jobban óvja. Ha egy védjegy már ismert és elismert, más akkor sem regisztrálhat hasonlót, ha az áruja vagy szolgáltatása nem hasonlít az eredeti védjegy tulajdonosáéhoz.
Ha viszont valaki a más által beadott bejegyzési kérelmet megelőzően 5 évig nem használta a bejegyzett védjegyét, akkor azt elveszítheti. Regisztrált védjegy ezentúl nem használható más vállalkozások cégneveként. Ennek kivédése érdekében értékesebb védjegyek esetében érdemes lehet előfizetni egy cégnévfigyelő szolgáltatásra.
Természetes személyek nevét is csak akkor védjegyeztethetjük, ha az a saját nevünk,
és magánvállalkozóként járunk el. Üzleti vállalkozások, cégek nem vehetnek fel már „foglalt” személyneveket. Az új irányelv a bejegyzés díjaiban is változást hozott: egy új európai uniós védjegy egy védjegyosztályba 850 euróért, két védjegyosztályba 900 euróért, három osztályba pedig 1050 euróért jegyeztethető be, emellett a meghosszabbítás díjai is csökkentek.
Cs. Z.
