A vírusok a Föld legrégebbi és legnagyobb számban jelen lévő lakói. Szervezetünk szövetein minden nap 30 milliárdnyi baktériumot pusztító vírus halad át. Viromunk tartja karban mikrobiomunkat, és a remények szerint a vírusokkal hamarosan széles körben bevethető, az antibiotikumokat helyettesítő terápiaként is találkozhatunk.
Egyes vírusok különleges képességeit már több mint száz éve használják gyógyításra. A görög eredetű szóösszetételből baktériumevőnek elnevezett bakteriofágokat az I. világháború során fedezték fel, amikor megtalálták őket a Shigella baktériumok által okozott dizentériából felgyógyuló betegek székletében. A grúziai Tbilisziben 1923-ban megnyílt az első fágterápiás központ, majd hasonlók követték a Szovjetunióban és Lengyelországban is.
Kelet-nyugati különbségek
Nyugat-Európában azonban a penicillin felfedezése után az 1940-es évektől inkább antibiotikumokat kezdtek alkalmazni a bakteriális fertőzések kezelésére, mert előnyösnek gondolták azok széles spektrumú hatását. A vasfüggöny felhúzásával keleten újult erővel fejlesztették tovább a fágterápiát. Grúziában, Lengyelországban és Oroszországban ma is patikában kaphatók a tabletta formájú bakteriofág-készítmények bakteriális hasmenés, tüdőgyulladás és sebfertőzés kezelésére.
2019-ben 1,7 millió ember haláláért voltak felelősek közvetlenül a szuperbaktériumok, és további 5 millió ember halálát lehetett összefüggésbe hozni az antibiotikum-rezisztenciával (az incidencia ráadásul a Covid-járvány alatt szignifikánsan nőtt). Közben kiderült, hogy a széles spektrumú antibiotikumok elpusztítják a szervezet szimbionta baktériumait, károsítják a baktériumokból kialakult mitokondriumokat, és tumorok kialakulását is okozhatják. A bakteriofágok ezzel szemben válogatósak, és csak egy-egy fajta baktériumot támadnak.
Nyugat-Európa a túlzott antibiotikum-használat nyomán kialakult rezisztens baktériumok miatt az elmúlt tíz évben újra érdeklődni kezdett a fágterápia iránt. Az európai szabályozási környezet azonban nem megfelelő: a természetes bakteriofágok is biologikumnak minősülnek, és a lassú befogadási mechanizmus nem teszi lehetővé a gyorsan változó baktériumok ellen szükséges, gyorsan változó összetételű fágkoktélok alkalmazását.
A belgák a sarkukra álltak
Belgiumban a magisztrális formulákra vonatkozó szabályozási kivételre hivatkozva az Asztrid Királyné Katonai Kórház mégis használni kezdte a fágterápiát. Az intézmény 2007 óta több mint 60, egyébként gyógyíthatatlan esetben alkalmazott sikerrel vírusokat, mindenféle mellékhatás nélkül. A belgák által kidolgozott fágmonográfot már csak integrálni kellene az Európai Gyógyszerkönyvbe – amire azért is szükség volna, mert a gyógyszergyárak napjainkra lényegében leálltak az antibiotikum-fejlesztéssel.
Jelenleg Belgiumon kívül Franciaországban és Svédországban, valamint az Egyesült Államokban működik egy-egy fágterápiás program, például diabéteszes osteomyelitis, prosthesises ízületi fertőzés, implantált vascularis eszközök körüli gyulladás, cysticus fibrosisos pneumonia kezelésére. Az Európai Bizottság az elmúlt évtizedben 3,8 millió euróval támogatta az első többcentrumos fágterápiás klinikai vizsgálatot.
Személyre szabott koktélok
A fágterápia elterjedését várhatóan az is segíti majd, hogy akadémiai és iparági szereplők elkezdtek létrehozni baktériumspecifikus fágbankokat, amelyek lehetővé teszik a fix fágkoktélok mellett a személyre szabott keverékek létrehozását. A Cell nevű szaklap idén januári összefoglalója (Phage therapy: From biological mechanisms to future directions) szerint aktuálisan 44 fágterápiás klinikai vizsgálat van folyamatban, zömmel bakteriocid céllal, illetve a beültetett biomedikális eszközöket támadó bakteriális biofilmek elpusztítása érdekében. A legtöbb folyamatban lévő vizsgálat természetes vírusokat használ, míg háromban a CRISPR génszerkesztő eszközzel felturbózott fágokat alkalmaznak.
A genommódosított fágok mellett kísérleteznek szintetikusak összerakásával is. Ezekkel a remények szerint a jövőben olyan baktériumokat is el lehet majd pusztítani, amelyeknek nincs ismert bakteriofágja, továbbá a vírusokkal célba lehet majd juttatni rákellenes gyógyszereket, és csökkenteni a baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját. Fágterápia alkalmazása mellett fágprofilaxis lesz hivatott megakadályozni a bakteriális pathogének terjedését, fágrehabilitáció állítja helyre az elromlott bélmikrobiomot, és fágdiagnózis segíti az eluzív baktériumok azonosítását.
Dr. Kazai Anita
orvos
Megjelent a Pirulatrend 2023. májusi számában.
