Vizsgálatok a távolból

Új utakon az üzemek ellenőrzése

A gyógyszerfelügyeleti hatóságok közmondásos szigora annyiban enyhült a járványhelyzetben, hogy a gyártóhelyek értékelését sok esetben online kapcsolatot biztosító eszközök segítségével végezték el. Van ahol bevált ez a módszer, másutt kevésbé elégedettek vele, de szinte mindenhol azzal számolnak, hogy valamilyen formában és mértékben később is alkalmaznák. Már készülnek a gyártóknak szánt, követendő irányelvek.

“A kristálygömbömbe nézve azt mondanám, nem” – így felelt az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) minőségügyi osztályának vezetője arra a kérdésre, hogy teljesen visszatérnek-e a helyszíni gyártóhely-ellenőrzésekre, ha vége lesz a koronavírus-járvány miatti közegészségügyi válsághelyzetnek. Alonza Cruse egy, a Nemzetközi Gyógyszeripari Társaság (ISPE) által nemrég – természetesen a virtuális térben – megrendezett konferencián beszélt erről. Az eseményen a világ legfontosabb gyógyszerpiacainak hatóságai közül számosan képviseltették magukat, például az európai uniós, a brit, a francia, a spanyol, az olasz, az ír és az orosz szabályozó. Bekapcsolódott továbbá több nemzetközi szervezet, így a WHO és a Gyógyszerfelügyeleti Együttműködési Szövetség (PIC/S) is – számolt be róla a Pharma Intelligence szakportál.

Kényszerű bevezetés

A tanácskozás fő témája az volt, hogy mi lehet azoknak a távoli kontrollt lehetővé tévő megoldásoknak a jövője, amelyeket a járvány alatt kényszerűségből vezettek be a helyszíni ellenőrzések helyett. A szereplők által képviselt intézmények névsora alapján egyértelmű, hogy az elhangzottak irányadók lehetnek az egész világon, és befolyásolhatják az összes olyan gyógyszergyár működését, amely nemcsak a hazai piacra termel, hanem exportra is. Ezeken az ellenőrzéseken megfelelni létfontosságú – emlékezetes, hogy öt éve az FDA gyártási körülményeket érintő, importtilalomhoz vezető kifogásai miatt a Teva Magyarország egy időre leállította a (később más okból végleg bezárt) gödöllői üzemének a működését. A leállás több mint 200 Magyarországon is értékesített terméket érintett.

123rf.com

A koronavírus különböző, újonnan feltűnő variánsairól, valamint az átoltottság globális szintjéről és az oltási hajlandóság alakulásáról érkező hírek alapján, nem feltétlenül megalapozott az a várakozás, hogy az élet hamarosan visszatér a normális keretei közé. A gyógyszerhatóságok azonban szemlátomást igyekeznek előre gondolkozni, és felkészülni a régi-új helyzetre. Ennek pedig része annak a kérdésnek a megvitatása, amely sok más területen is okkal vetődik fel, a megbeszélések lebonyolításától az irodai munka megszervezéséig: a szükségből megvalósított változások közül mi az, amit érdemes később is megtartani?

Utazás helyett videózás

Tavaly márciusban, amikor a szabad utazgatás a világ nagy részén hónapokra ellehetetlenült, illetve nagyon szigorú korlátok közé szorult, a gyógyszerhatóságok videós túrákkal és képernyőmegosztó alkalmazásokkal igyekeztek pótolni a továbbra is szükséges ellenőrzéseknek azt a részét, amit addig a helyszíneken végeztek el. Ahogy a már idézett FDA-vezető, úgy a többi illetékes többsége is hajlik arra, hogy ha a helyszíni szemlékkel nem is hagynak fel, a távolból végrehajtott revíziókat alternatívaként megtartanák – de eltérő okokból, és valószínűleg különböző mértékben.

Ez annyiban mindenképp jó hír a vállalatok számára, hogy így nem vész el az a pénz, amit az inspektorokkal fenntartandó, megfelelő minőségű élő kapcsolathoz szükséges infrastruktúra, technológiai eszközök és folyamatok beszerzésébe, kialakításába fektettek. Ettől függetlenül vélhetően finomhangolniuk kell majd az ilyen képességeiket, ahogy a szabályozó hatóságok igényei változnak. Hogy pontosan milyen irányban, az egyelőre bizonytalan, de az elvárások és a lehetőségek egyeztetése már legalább két fórumon zajlik: a két tucat tagot felvonultató Gyógyszerszabályozó Hatóságok Nemzetközi Koalíciója (ICMRA) e célra létrehozott munkacsoportjában és a már említett PIC/S-ben.

A konferencián kiderült, hogy az amerikai szabályozó testület is dolgozik egy saját, a követelményeket egyértelműsítő sablonon, és folyamatosan egyeztet a társhatóságokkal, hogy a kritériumok összehangolása révén zökkenőmentessé tegyék a vizsgálatokat az iparági szereplőkkel. Az FDA még áprilisban közzétett egy iránymutatást arról, hogy a járványhelyzetben milyen megközelítést alkalmaz a távértékelésekre, de ennél előbbre tekintő hivatalos dokumentum még nem született.

De mire használják?

Alonza Cruse azt mondta, 900 távértékeléssel a háta mögött az FDA számára nem az a kérdés, hogy az új módszereket megtartja-e, hanem az, hogy milyen módon tudja beépíteni az ellenőrző tevékenysége eszköztárába. Például meg kell szabni, pontosan milyen célra használják a távolból végzett megfigyeléseket. Elképzelhető, hogy csak az értékelés időtartamának és ütemtervének meghatározására vegyék igénybe, vagy esetleg annak eldöntésére, hogy egy hibajelzés nyomán szükség van-e célzott vizsgálat indítására, de az is, hogy a segítségével hozzanak döntést egy engedélykérelemről.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a jelek szerint egy árnyalattal konzervatívabb állásponton van. Brendan Cuddy, az uniós hatóság klinikai vizsgálati és gyártási munkacsoportjának vezető tudományos tanácsadója azt mondta, az EMA olyan eszközként tekint a távértékelésre, amely alkalmas arra, hogy megalapozza a jó gyártói gyakorlatról (GMP) szóló igazolások kiadását, de nem válthatja ki a helyszíni ellenőrzéseket.

A Brendan Cuddy által elnökölt GMP-bizottság tavaly áprilisban, majd valamivel részletesebben októberben publikált útmutatást arról, hogy a gyártóknak mihez kell tartaniuk magukat a pandémia alatt. Szerinte a távértékelésnek vannak előnyei és hátrányai is, de az kétségtelen, hogy a sikeréhez szükség van az adott cég menedzsmentjének támogatására. A brit hatóságot képviselő David Churchward ehhez azt fűzte hozzá, hogy az egyik legígéretesebb szituáció, ahol a távoli ellenőrzés bevethető, a gyártóhelyekről jelentett incidensek gyors kivizsgálása, hiszen egy efféle kapcsolatfelvételt sokkal hamarabb meg lehet szervezni, mint egy helyszíni látogatást.

Pozitív tapasztalatok

Az EMA szakértői egyébként közel negyven távoli vizsgálatot folytattak le a járvány kitörése óta, és mindegyik pozitív tapasztalatokkal zárult. (Az eljárást nem a semmiből kellett kitalálni, az EMA-nak ugyanis már a járvány előtt is létezett egy koncepciója arra az esetre, ha az adott régióban nem lenne garantált a munkatársai biztonsága.) Az EU-tagállamok saját hatóságai pedig több mint 200 ilyen értékelésen vannak túl, melyek közül néhány tucatnyi az Európai Gazdasági Térségen kívüli gyártóhelyet érintett.

Az ír hatóság részéről Anne Hayes, aki egyben a PIC/S elnöke is, arról számolt be, hogy a nemzetközi szervezet még tavaly decemberben felmérést végzett a témában az országos felügyelő hatóságok körében, 53 intézmény megkérdezésével. A válaszadóknak csak a 14 százaléka volt képes a járvány alatt is külföldi helyszíni ellenőrzéseket végezni. Országon belül 57 százalék használt online eszközöket (is) a vizsgálatokra, míg külföldi gyárak esetén 38 százalék. 28 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy tervezik folytatni a távértékeléseket a járvány után is, 49 százalék pedig még nem döntött ebben a kérdésben, de nagy részük támogatja az összehangolt irányelvek kidolgozását.

A nemzeti felügyeletek között jelentős különbségek vannak a távértékelés hasznosságának megítélésében. A 2020-as statisztikákat összehasonlítva a korábbiakkal, a britek úgy találták, hogy hasonló arányban észlel problémákat, mint a helyszíni szemle, különösen a minőségbiztosítási rendszereket tekintve. A németek tapasztalatai ugyanakkor ellentmondanak ennek, az ő méréseik szerint kevesebb lett a feltárt hiányosság.

Vészmegoldásból kiegészítő eszköz

Szintén szkeptikusabbnak mutatkozott az olasz hatóság képviselője, Marisa Delbo. A pandémia alatti vészmegoldásnak nevezte a távoli értékelést, melyet később csak a hatóanyagokat gyártó üzemek ellenőrzésére, illetve alacsony kockázatú helyzetekben készülnek bevetni. Így is lehet szerepe, mindenekelőtt a vizsgálatok időtartamának lerövidítésében, ami a feltorlódott ügyhátralékok későbbi ledolgozására gondolva elég fontos tényezőnek tűnik.

Manuel Ibarra Lorente, a spanyol felügyelet illetékes részlegének vezetője a kommunikáció hatékonyságának szempontjából fogalmazott meg kételyeket. Úgy vélte, a távoli kapcsolattartás során sokféle információt kimondottan nehéz megszerezni, így a befektetett munka és az eredmény egyáltalán nem áll arányban egymással. Jacques Morenas, a francia felügyelet tanácsadója pedig magukat az adatokat féltette, mondván, ha az adatok átadása teljes egészében online zajlik, az túlságosan kiteszi mindkét felet a kibertámadások veszélyének.

A technológiai kérdések más szempontból is kritikusnak bizonyulhatnak. Vlagyiszlav Sesztakov, az orosz felügyelet GMP-ért felelős osztályának helyettes vezetője a vállalatok felkészülésének jelentőségét emelte ki: olyan eseteket idézett fel, amikor az üzemi terület egyes részein túl gyenge volt a wifi a jó minőségű videós kapcsolat fenntartásához.

Megjelent a Marketingpirula 2021. júliusi számában.