Vizsgálják az álhírek hatását

Az Európai Bizottság a védőoltások jövőjéről

Április 25. és 30. között tartották az európai immunizációs hetet. Az Európai Bizottság főtanácsadója, Isabel de la Mata ebből az alkalomból nyilatkozott arról, hogy meg kell szüntetni a védőoltások terén mutatkozó szakadékot az EU-ban. Véleménye szerint az egyik legfontosabb teendő az oltásokkal kapcsolatos szkepticizmus okainak a megértése.

Ha az európai immunizációs hét apropóján csak egyvalamire hívhatná fel a figyelmet, mi lenne az?

Az oltások életeket mentenek. A WHO becslése szerint a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés, az influenza és a kanyaró elleni védőoltások napjainkban évente 2-3 millió halálesetet előznek meg. És akkor még nem beszéltünk a Covid–19 elleni vakcinákról, melyek 2020 óta szintén több millió emberéletet mentettek meg.

Miért olyan fontos hangsúlyozni a védőoltások előnyeit?

A világjárvány alatt jelentős méreteket öltött a félretájékoztatás, a védőoltásokkal kapcsolatos szkepticizmus, és a védőoltások a politikai csatározások frontvonalába kerültek. Mindez annak ellenére történt, hogy megdönthetetlen bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a Covid–19 elleni vakcinák emberéletek millióit mentették meg, és megelőzik a súlyos lefolyású fertőzéseket, valamint a kórházi ápolást igénylő megbetegedéseket.  

123rf.com

Az Európai Bizottság támogatja azokat a kutatásokat, amelyek azt vizsgálják, hogy a félretájékoztatás, a szándékos álhírterjesztés milyen hatással van az oltási programok előrehaladására – illetve vizsgálják a közösségek tájékoztatásának fontosságát is, hogy jobban megértsük a közvélemény aggályait és a kockázatok megítélését a lakosság körében. Ezek a kutatások tanulmányozzák azt is, hogy milyen szociális és magatartásbeli tényezők határozzák meg a védőoltások lakossági megítélését.  

Hogyan látja a Covid–19 elleni vakcináció jövőjét?

Április 27-én a bizottság közleményt tett közzé az általa javasolt uniós szintű megközelítésről a Covid–19-járvány következő szakaszában. A közleményben körvonalazott – a tagállamok által az elkövetkező hónapokban mérlegelendő – intézkedések célja, hogy biztosítsák az EU-n belüli folyamatos koordinációt, és meghatározzák az egészségügyi felkészültséggel és reagálással kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli munka kereteit.

Az előirányzott intézkedések közé tartozik, hogy minél több embert ösztönözni kell a Covid–19 elleni védőoltás, a teljes védettség eléréséhez szükséges összes dózis felvételére. Továbbá meg kell szólítani a fertőzés szempontjából veszélyeztetettebb csoportokat, hogy tisztában legyenek vele, mennyire fontos az oltás ahhoz, hogy elkerüljék a súlyos tünetekkel járó, illetve kórházi kezelést igénylő vagy akár az életüket veszélyeztető fertőzést. A beoltottak aránya stagnál, ezért további erőfeszítésekre van szükség az átoltottság növelésére. Ez népegészségügyi prioritás. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal együtt figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását.  

A 2022. évi európai immunizációs hét mottója: „Hosszú életet mindenkinek!”. Miért ezt a nevet adták az idei kampányhétnek?

A járvány alatt a világ figyelme a védőoltásokra irányult. De ez alatt az idő alatt sem csak a Covid–19-cel foglalkoztunk, nem feledkeztünk meg az immunizáció más területeiről sem.  Mindig is rendkívül fontos volt, hogy az emberek megkapják az összes ajánlott oltást, és gondoskodjanak arról, hogy gyermekeik védettek legyenek az olyan betegségekkel szemben, mint a gyermekbénulás és a kanyaró, amelyek miatt még a nem túl távoli múltban is gyermekek haltak meg, és amelyek még ma is követelhetnek emberéleteket.  

A világjárvány jelentős fennakadásokat okozott az egészségügyi ellátásban, a többi között a szűrések és a védőoltások terén. Az Európai Bizottság mindenkit arra buzdít, hogy éljen a megelőző egészségügyi ellátás keretében kínált szűrések és védőoltások lehetőségével. Különösen fontos a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás a tizenévesek körében, hiszen segít a női méhnyakrák leküzdésében, és csökkenti a férfiaknál előforduló más típusú rákok előfordulását is.

A jelenlegi ukrajnai helyzet hatással lesz az oltási programokra?

Az Ukrajnából menekülő emberek az ideiglenes védelemről szóló irányelv alapján egészségügyi ellátásban részesülhetnek az EU-ban, amely kiterjedhet a védőoltásokra, így a Covid–19 ellenire is. Hasonlóan ahhoz, ahogy az EU – hűen az egyetemes emberi értékekhez – fogadja és segíti a menekülteket, a védőoltások felvétele szintén a szolidaritás jele. Az oltás nemcsak a beoltott személyt védi, hanem mindannyiunkat.

Megjelent a Pirulatrend 2022. májusi számában.