Vizsoly után Budapest?

Küzdelem az illegális gyógyszer-kereskedelem és a gyógyszerhamisítás ellen

Aligha ismeri valaki jobban a hazai és nemzetközi gyógyszer-kereskedelem kriminológia eseteit, mint a gyógyszerész-rendőr alezredes. Dr. Csákó Ibolya egy új jelenség térképét rajzolja fel, ahol túl sok az ismeretlen terület. Valójában még az sem tisztázott, hogy milyen büntetést érdemel az a gyógyszerész, aki visszaél privilegizált helyzetével.

Pirulatrend: Szeptemberi lapszámunkban a vizsolyi patikával foglalkoztunk, s alig pár hét után itt a következő patikabezárás. Most a Lánchíd Gyógyszertárról szólnak a hírek. Akkor most örülni lehet annak, hogy sikerült feltárni egy újabb jogsértést?

Dr. Csákó Ibolya: Örülni semmiképpen nem lehet! Eredeti végzettségem gyógyszerész, és az első gondolatom az volt, hogyan tehet ilyet egy kollégám? Az „én időmben”, amikor még gyógyszertári központok működtek, olyan szigorú ellenőrzések voltak, hogy eszünkbe sem jutott visszaélni különleges helyzetünkkel és lehetôségeinkkel. Végtelenül szomorú vagyok, hogy ezt megtalálták, ugyanakkor gratulálok az OGYÉI-nek, mert nagyon jó irányba indultak el. Folyamatosan keresik és találják meg a jogsértő gyógyszerészeket.

PT: A nyilvánosság két esetrôl értesült: egyrészt a vizsolyi, másrészt a Lánchíd Gyógyszertár bezárásáról.  Az előző viszonylag enyhe büntetést kapott, míg a budapesti patika ennél súlyosabbat.

Cs.I.: A vizsolyi gyógyszerész haszonszerzése összehasonlíthatatlan a budapesti gyógyszerész hasznával, aki a jelenlegi információink szerint külföldön értékesítette a birtokában lévő készítményeket. Ez esetben a NAV vizsgálja a körülményeket, mivel engedély nélküli nemzetközi kereskedelmet folytatott, ami már nem  a rendőrség hatáskörébe tartozik. Ismerve a két ügy hátterét, azt kell mondanom, hogy az OGYÉI mindkét esetben jó döntést hozott.

PT: Elképzelhető, hogy mire ez a cikk az olvasók elé kerül, további patikabezárásokról kapunk hírt. Információink szerint legalább 20 patikát vizsgálnak ezekben a napokban is. Miért most? 

Cs.I.: Mindkét említett, sőt a többi eset is egy hosszú és összetett vizsgálat következtében került előtérbe. Az OGYÉI munkája eredményeként kerültek napvilágra az imént említett események és nekik köszönhető az, hogy egyre több patika, illetve ezek vezetői ellen indulnak eljárások. El kell mondani azt is, hogy a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) Gyógyszerhamisítás Elleni Munkacsoportban is aktív munka folyik az egészségügyi termék hamisításának megakadályozása ellen. A HENT egyik fő feladata a fogyasztók tájékoztatása, a figyelemfelhívás az interneten vásárolt termékek lehetséges veszélyeire. Van belôlük bőven.

PT: Sokszor nehéz mérlegelni a Btk. alapján, hogy a gyógyszerész szakmailag vagy morális szempontból hibázott, vagy bűnt követett el. Mintha a hatóságok kicsit megkésve követnék az eseményeket.

Cs.I.: Nekünk legalább van jogszabályunk, ami ugyan nem fed le minden szabálytalanságot, de legalább létezik. Tovább kell folytatni ezt a munkát. Sok európai uniós országban még jogszabály sincs, talán ez az oka annak is, hogy egyre több országban jelennek meg hamis gyógyszerek a legális ellátóláncban. Magyarországon szerencsére nem, köszönhetően az OGYÉI szigorának. De résen kell lenni! Hatalmas pénz van az illegális gyógyszer-kereskedelemben, a kereslet óriási, a büntetés viszonylag alacsony. Ez egy ördögi kör, egyre nagyobb lesz a kínálat, ami pedig tovább gerjeszti a keresletet. Túlságosan új ez a jelenség, meg kell tanulni minden szereplőnek, hogy hogyan lehet megakadályozni a terjedését.

Dr. Csákó IbolyaPT: Ebben az egész folyamatban mit tehetnek a rendészeti szervek?

Cs.I.: A rendészeti szervek a kínálat oldalán tudnak beavatkozni. Hangsúlyozom, mi is csak akkor tudunk beavatkozni, ha van megfelelő jogszabály. Az új Btk. 2013-tól hatályos, azóta van nekünk is jogszabályi hátterünk ahhoz, hogy bizonyos jogsértő magatartás ellen fel tudjunk lépni. De ez a jogszabály (Btk. 186. §) nem terjed ki mindenre, amit a gyógyszer-kereskedelemben illegálisnak nevezünk. A többi szervnek, mint a HENT vagy az OGYÉI más szerepük van, ők a keresleti oldalon is hatékonyak tudnak lenni a felvilágosítással. Vagy – ahogyan önök – a kommunikációval tudnak segíteni.

PT: Hogyan és mitől tudják megóvni a lakosságot?

Cs.I.: Gyógyszerhamisítás ellen például hatékonyan fel tudunk lépni, a kis sufnikban gyártott gyógyszerek gyártását meg tudjuk szüntetni. Volt is Magyarországon erre példa 2014-ben, amikor meglepően kiváló minőségű Rivotril tablettát gyártottak egy pincészetben rossz körülmények között. Fel tudunk lépni a Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkezô gyógyszerek ellen is, amelyek egyébként lehet, hogy más országokban engedélyezett készítményeknek minősülnek. Jellemzően ezek között igen sok a teljesítményfokozó anabolikus szteroid és a fogyasztószer. Egyre hatékonyabban lépünk fel az online kereskedelem ellen, mostanában ez az egyik legnagyobb kihívás a rendészeti szervek számára is.

PT: Vannak hatékony eszközök az illegális online kereskedelem ellen?

Cs.I.: Az online hirdetésekkel lépten-nyomon találkozik bárki, s nemcsak online, hanem a napilapokban is hirdetik a termékeket. A HENT és az OGYÉI monitorozza a honlapokat és megteszik a szükséges intézkedéseket, de idônként szélmalomharcnak tűnik, mert megszűnik egy és jön a helyébe ötven keresett oldal. A tevékenységünket, az egységes határozott fellépést azonban történetesen éppen a magyar határok zárják le. A tárhelyszolgáltató ugyanis az esetek 99 százalékában nem Magyarországon van és ha nem itt, akkor nem tudunk hatékonyan fellépni ellene. Ha Magyarországon itt van, akkor letiltatjuk, pontosabban az OGYÉI blokkoltatja a weboldalakat. Tárhelylezárást egyébként nemcsak a rendőrség vagy az OGYÉI, de magánszemély is kezdeményezhet, és ezt meg is teszik.

PT: Szokott egyébként magánszemély is írni önöknek?

Cs.I.: Igen, érkeznek bejelentések. 

PT: Feltűnő, hogy ezek az illegális honlapok hibátlan magyar nyelven íródnak.

Cs.I.: Igen és ugyanilyen szépen szólnak lengyelül, ukránul, szlovákul és ugyanaz az „orvos” vagy „patikus” mosolyog a potenciális vevőkre. A fordításban nyilván egy magyar anyanyelvű személy segít, és sajnos mindig  van a háttérben egészségügyi szakdolgozó, akire mindig számíthatnak az illegális hirdetések népszerűsítésében.

PT: Ön napi kapcsolatban van az Interpol és az Europol munkatársaival. Mi hol helyezkedünk el az illegális gyógyszer-kereskedelem negatív térképén?

Cs.I.: Büszkék vagyunk arra, hogy nálunk a legális gyógyszerellátó rendszerbe nem került be illegális vagy hamis gyógyszer. Ez óriási eredmény! Arra viszont nem vagyunk büszkék, hogy elég sok hamis gyógyszer megy ki Magyarországról Európa országaiba. De már nem olyan nagy mennyiség, mint néhány éve, amikor például egy békéscsabai házaspár a világ 111 országába szállított Indiából és Kínából származó hamis vágyfokozó szereket. (A házaspárt első fokon 7 év letöltendő fegyházbüntetésre ítélték, az ítélet nem jogerős. – A Szerk.)

PT: Elôször gyógyszerészként kapott diplomát, aztán rendôr lett és jogi diplomát is szerzett, most mindkét hivatását egyszerre szolgálja. A munkájában hol ér össze leginkább ez a két út?

Cs.I.: Nem tagadom, engem motivál, hogy nem hagyhatjuk, hogy egyetlen gyógyszerész is eltévedjen és a jogi hézagokat megtalálva akarjon meggazdagodni. Persze, valahol üzlet a patika, de nem minden áron. Szeretném, ha a gyógyszerészeknek sohasem kellene magyarázkodni amiatt az egy-két gyógyszerész miatt, akik nem tartják be a törvényt. 

Kertész Éva

A Magyar Gyógyszerészi Kamara jogszabálysértő gyógyszertári gyakorlattal kapcsolatos állásfoglalása

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (továbbiakban: Kamara) elnöksége és a Területi Elnökök Értekezlete 2016. július 7-i ülésén konszenzussal az alábbi állásfoglalást fogadta el:

A Kamara elnöksége és a Területi Elnökök Értekezlete néhány gyógyszertár hatósági intézkedéseket maga után vonó jogszabálysértő gyakorlatával kapcsolatban ismételten kéri a kamara tagjait, hogy a jogi, szakmai és etikai szabályok betartásával végezzék munkájukat és tegyenek meg mindent, hogy a gyógyszerellátásban mindenhol érvényesüljön a normakövetés normája, továbbá a gyógyszertári szolgáltatások nyújtása során érvényesüljön a gyógyszer- és betegbiztonság.

A Kamara a kamarai törvény, az Alapszabály és az Etikai kódex rendelkezéseinek megfelelően minden olyan esetben, amikor szankcióval járó hatósági intézkedésre kerül sor, vagy a szakmai és etikai szabályok megsértésérôl tudomást szerez, etikai eljárást indít az érintett kamarai taggal szemben; az etikai eljárásnak súlyos esetben a kamarai tagság felfüggesztése vagy a kamarából történő kizárás is a következménye lehet.

A Kamara a jogszabálysértő ügyek kezelése során együttműködik a hatóságokkal, ugyanakkor fontos feladatának tekinti, hogy az egyedi esetek a gyógyszerészettel szembeni közbizalom megőrzésének szándékával kerüljenek a nyilvánosságban megvitatásra.

Dr. Hankó Zoltán
elnök
Dr. Brezanóczy Ferenc
a Területi Elnökök Értekezlete elnöke
Budapest, 2016. július 7.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>