Előző számunkban a webpatikák nemzetközi szabályozását és piaci helyzetét jártuk körül. Ezúttal a hazai sajátosságokat elemezzük. A hatósági ellenőrzés és a jogi szabályozás keretei közé terelt online gyógyszertárak előtt előbb vagy utóbb új lehetőségeket nyitnak ki a hagyományos gyógyszer-kiskereskedelem előtt. Egyelőre nem fenyegeti semmi a jelenlegi forgalom arányait, de érdemes a jövőbe nézni.
A hazai e-kereskedelmi piac forgalma a GKI Digital adatai szerint 2015-ben több mint 270 milliárd forint volt, amely 22 milliónál több tranzakcióból adódott össze. A teljes – 1400 szereplôt számláló – piac növekedése tavaly 16 százalékot ért el, de fontos tudni, hogy a forgalom egyharmadát adó tíz kereskedô 70 százalékkal tudott bôvülni, ami azt mutatja, hogy az online térben is megfigyelhetô a koncentráció a bejáratott márkanevek, és a bizalom szerepe.
A tízes toplistán – a nemzetközi trendeknek megfelelôen – hazánkban is többségben vannak az elsôsorban mûszaki cikkeket forgalmazó kereskedôk, illetve stabilan tartja magát a piac egyik úttörôje, a kultúrára fókuszáló Libri-Bookline, de témánk szempontjából bíztató, hogy immár az ötödik helyre került a Tesco online áruháza, tizedik pedig a Tchibo szezonális életmód-kínálatra építô e-boltja. Ezek a példák azt mutatják, hogy az online vásárlók részérôl nem csak nagy értékû, tartós cikkekre mutatkozik igény.
Az online áruházak szabályozásának sajátossága
Az online üzletekre számos, a felület jellegébôl fakadó speciális szabály vonatkozik. Ezek közül a legfontosabbakat az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggô szolgáltatások egyes kérdéseirôl szóló 2001. évi CVIII. törvény és a fogyasztó, valamint a vállalkozás közötti szerzôdések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet foglalja össze:
● a szolgáltatás nyújtójára és a tárhely biztosítójára vonatkozó adatok elérhetôvé tétele
● az online szerzôdés megkötésére vonatkozó általános szerzôdési feltételek feltüntetése, beleértve az adatbevitel során elkövetett esetleges hibák javítására használt eszközöket
● a megrendelés „elvárható határidôn belüli” visszaigazolására vonatkozó elôírások
● tájékoztatás a szerzôdés szerinti termék lényeges tulajdonságairól
● a teljesítés feltételeirôl, így különösen a fizetésrôl (és az elfogadott fizetési módokról), a fuvarozásról és a teljesítési határidôrôl, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról szóló tájékoztatás
● 14 napos elállási jog, amely nem érvényes olyan lezárt csomagolású áruk értékesítése esetében, amelyek egészségvédelmi vagy higiéniai okokból a csomagolás szállítást követô felbontása után nem küldhetôk vissza. (A gyógyszerek visszavételét emellett a 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet is kizárja.)
A szabályozás különösen hangsúlyos eleme az adatvédelem, amely kiterjed a szolgáltatóra és az általa igénybe vett alvállalkozókra (pl. tárhelyszolgáltató, adatfeldolgozó) is. Ebben a kérdésben alapszabály, hogy személyes adatokat csak a szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben és ideig szabad kezelni. Nagyon fontos továbbá, hogy a kezelt adatokat kizárólag az azok gyûjtésekor megadott célra lehet felhasználni, így például nem küldhetô reklámcélú üzenet egy felhasználónak, ha ahhoz elôzetesen nem adta kifejezett hozzájárulását. Az adatvédelem – és általában a biztonságos mûködés – számos technikai kérdést is felvet, melyre az e-kereskedônek a fejlesztôvel és egyéb szolgáltatókkal együttmûködve optimális válaszokat kell találnia.
A webpatikákra vonatkozó speciális szabályok
Az online gyógyszertárakat az általános e-kereskedelmi szabályokon túl speciális, részben az elôzô cikkünkben bemutatott európai uniós szabályozásból fakadó elôírások is kötik.
Magyarországon interneten csak vény nélkül kapható gyógyszer rendelhetô. (Amennyiben a vásárló más tagállam polgára, az ô országában érvényes besorolást kell figyelembe venni a vénykötelezettség megállapításához.) Interneten gyógyszert csak 14 éven felüli személy rendelhet.
Magyarországon legálisan internetes gyógyszer-értékesítést csak közforgalmú gyógyszertárak végezhetnek, ha honlapjaik címét legkésôbb a tevékenység megkezdésekor bejelentették az OGYÉI-nek. A hatóság a bejelentett gyógyszertárakról weboldalán listát vezet, a betegek is itt ellenôrizhetik, hogy az adott webpatika jogszerûen mûködik-e. Emellett 2015. júliusától a közös uniós logót is fel kell tüntetni a legálisan mûködô online patikák honlapján. A logóra kattintva a felhasználót a hivatal listájára kell irányítani.
Az engedély nélküli gyógyszerforgalmazás a szabálysértésekrôl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrôl szóló 2012. évi II. törvény 199/A. § (1) bekezdése alapján szabálysértésnek minôsül. E tevékenység kivizsgálására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jogosult, de az észlelt illegális tevékenységekrôl az OGYÉI is várja a bejelentéseket.Mekkora piacról beszélünk?
A hazai webpatika-piac méretérôl nehéz adatokat gyûjteni, ugyanis az erôsen koncentrált és még születôben lévô piacon a szereplôk érthetô módon védik az érdekeiket, információikat. Cikkünk írásakor összesen 75 gyógyszertár szerepelt az OGYÉI listáján, melyek közül 11 a BENU hálózatához tartozott, a benu.hu, illetve a gyógyszertér.hu cím alatt. A Similarweb webforgalmi szolgáltatásból származó adatok szerint az elmúlt egy hónap során összesen 634 ezer látogatást regisztráltak ezek az oldalak, viszont csak 13 oldal ért el 10 ezer feletti látogatószámot, amelyek így az összes látogatás 85 százalékát adták. Szintén jelentôs forgalmú az internetpatika.hu oldal, ezen azonban csak gyógyszernek nem minôsülô, illetve homeopátiás készítményeket forgalmaznak, és az OGYÉI listáján sem szerepel. Emellett számos olyan honlap mûködik, amely havi pár százas látogatottsága alapján a helyi közösség kényelmét szolgálja, de érdemi többletforgalmat nem generál. Arra is akad példa, hogy ezen oldalak némelyikét – feltehetôen a nem teljesült várakozások miatt – üzemeltetôik megszüntetik.
A webpatikai piac legnagyobb szereplôje a magát piacvezetôként hirdetô, a 2016. évi Az Ország Boltja verseny népszerûségi díját is elnyerô, szegedi központú Pingvin Patika. Ennek üzemeltetôje a 2016-ban alapított Pingvin Forrás Zrt., amely a 19 milliárd forint éves forgalmú Pharmainvest Zrt.-hez kapcsolódik. A lista többi szereplôje mögött jellemzôen 300-400 millió forint éves forgalmú cégek állnak, azonban ezek hagyományos patikákat is mûködtetnek. Abból kiindulva, hogy egy gyógyszertár átlagos árbevétele tavaly 250 millió forint volt, ezen szereplôk webrôl származó árbevétele egyenként 50-150 millió forint körül alakulhat, a teljes online patika-piac pedig nagyságrendileg 2-3 milliárd forintra rúghat.
Hogyan vághatunk bele?
Ha egy gyógyszerész az online kereskedelem jövôjében bízva webpatika üzemeltetését fontolgatja, a technikai hátteret elsôsorban szakosodott webshop-szolgáltatók (pl. ShopRenter, Magento, Infoart) biztosíthatják számára, de az egyedi fejlesztés is szóba jöhet. Szintén egyedi fejlesztést igényel, ha a szûken értelmezett áruház mellé „vevôcsalogató” megoldásokat, például magazinjellegû tartalmakat is nyújtani szeretne. Ez utóbbi esetben természetesen a tartalom elkészítésérôl is gondoskodni kell, mint ahogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az árukészlet folyamatos frissítését, illetve a termékekrôl készült leírások és jogtiszta fényképek beszerzését és feltöltését sem.
Ha pedig összeállt az oldal, népszerûsíteni is kell. Az online kereskedelemben megszokott módon a webpatikák esetében is a keresôk, illetve az ár-összehasonlító oldalak az elsôdleges forgalomterelôk, de gondolkodhatunk a már megtalált látogatók követésében is a remarketing eszközeivel. Emellett az oldal márkanevét is célszerû építeni, hogy az ismertség és a bizalom kialakuljon. Hosszabb távon pedig a weblap köré felépített online (akár közösségi médiás) közösség is a forgalom kulcsa lehet.
Csillag Zoltán
Különös hír
Lapzártánk idején több online felületen is megjelentek a patika.net sajtóközleménye alapján született hírek, amelyek gyakran azt a hamis képet sugallták, hogy ez a szolgáltatás lenne az elsô éjjel-nappali, vagy egyenesen az elsô online patika. Ehhez képest újdonságot legfeljebb a Budapesten elérhetô sürgôsségi kiszállítás jelenthet, illetve az a megoldásuk, hogy a fôváros belsô kerületeiben gyógyszerész részvételével vényköteles készítményeket is házhoz visznek.
Bár maga a közlemény – és különösen a címe – inkább csak szenzációhajhász, az eset rávilágít arra, hogy az egészségügyben nem járatos, viszont gyakran az olvasottság alapján értékelt újságírók kezében az ártatlan információk is félrevezetôek lehetnek, a PR-tevékenység pedig akár fogyasztóvédelmi, versenyjogi aggályokat is felvethet.
