Zajlik a rehabilitációja

Egyre szélesebb körben használják az orvosi kannabiszt

Már 16 európai uniós országban legális a kannabisz gyógyszerként történő alkalmazása. Az európai parlamenti képviselők február 13-i állásfoglalása szerint az uniónak is ösztönöznie kell az orvosi kannabisz használatát. E régi medicina visszatérése a gyógyításba Magyarországnak is bőven adhat feladatot.

Fotó: 123rf.com

Az EP-képviselők felkérték a tagállamokat, tegyék lehetővé, hogy az orvosok szakmai
belátásuk szerint írhassanak fel – az egészségbiztosítás által támogatott – kannabisz
alapú gyógyszereket. Az állásfoglalás kifejti: bizonyított, hogy a kannabisz egyebek
között segíthet a mentális zavarok, például a pszichózis, valamint az epilepszia tüneteinek enyhítésében, az Alzheimer-kór, az asztma, a rák kezelésében, az
elhízás és a cukorbetegség kockázatának csökkentésében, a menstruációs fájdalom
enyhítésében.

Magyarországon jelenleg még az unióban kapható két cannabinoid gyógyszer (Marinol, Sativex) sem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, így a betegeknek
indikáción belüli orvosi javaslat után OGYÉI-engedély iránti és egyedi importkérelmet
kell benyújtaniuk (off-label alkalmazás esetén további kérelemre van szükség), majd az engedélyezés után kérvényezhetik a TB-támogatást. Eddig összesen két beteg kapott engedélyt (támogatást egy sem), és tíz alatti azok száma, akik jóváhagyásra várnak.

A Sativex a kannabisz két hatóanyagát (CBD és THC) 1:1 arányban tartalmazó,
természetes kannabisz-kivonat, ami száj-spray formájában a szklerózis multiplex okozta neuropátiás fájdalom enyhítésére írható fel. Egy havi adagja kb. 320
ezer forint. A Marinol szintetikus THC (–9–tetrahidrokannabinol), törzskönyve szerint a HIV és a kemoterápia mellékhatásaként jelentkező étvágytalanság csökkentésére alkalmazható, második vonalban. Indikáción belül is több ezer magyar beteg kaphatná a két gyógyszer valamelyikét. Ám, mint Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület vezetője elmondta, a magyar orvosok nem ismerik a kannabisz gyógyászati
potenciálját, vagy nem vállalják a több hónapos igénylési procedúrát.

A kannabisz a már említettnél is szélesebb körben használható. Erről tanúskodik
például egy az Egyesült Államok kormánya által birtokolt szabadalom is, amely a szintetikus cannabinoidok előállítása kapcsán leírja: azok hasznosak az
ischaemiás, az öregedéssel összefüggő, a gyulladásos és az autoimmun betegségek
terápiájában és profilaxisában egyaránt, idegvédő hatásuk révén segítik az agyvérzés és agyi trauma utáni felépülést, a neurodegeneratív betegségek (pl. Alzheimer és Parkinson-kór) terápiáját.

Ez az állami szabadalom azért is érdekes, mert éppen az USA szövetségi kormánya
érte el még 1961-ben, hogy az ENSZ konvenciója a legsúlyosabb kábítószerek közé
sorolja a kannabiszt, és kijelentse: annak terápiás felhasználása értelmetlen, kutatása
felesleges. Tették ezt annak ellenére, hogy akkor még a kannabisz hatásmechanizmusát sem ismerték, ráadásul – mint keretes írásunkban is olvashatják – ez a legrégebb óta használt gyógynövényünk.

Sárosi Péter drogpolitikai szakértő, a tavaly ősszel szervezett, második magyarországi
Orvosi Kannabisz Konferencián elmondta: megoldódtak azok az orvosi szempontú problémák, amelyek nehezítették a kannabisz medikális felhasználását. Már ismerjük
a hatásmechanizmusát és tudunk védekezni a kiszámíthatatlan minőségű termékek ellen is. A herbális medicinák újra növekvő felhasználása nyomán pedig az is bebizonyosodott, hogy a legalizálást követően nem nő az abuzív fogyasztás.

Mivel az USA-ban már az 1930-as évektől lehetetlenné vált a kannabisszal kapcsolatos
tudományos kutatás, hatóanyagainak felfedezése az izraeli Raphael Mechoulam nevéhez fűződik. A Jeruzsálemi Héber Egyetem kémikusa 1964-ben izolálta a növény
pszichoaktív komponensét, a THC-t, majd egy évre rá a másik fő, nem-pszichoaktív összetevőt, a cannabidiolt, a CBD-t.

Húsz évvel később ő fedezte fel azokat a receptorokat is, amelyekhez kötődve
a fitokannabinoidok kifejtik hatásukat (CB1-receptorok főleg az agyban és a
reproduktív rendszerben, CB2-receptorok főleg az immunrendszerben). Raphael Mechoulam derítette ki azt is, mi célból vannak e receptorok a testünkben: felfedezte
a szervezet által előállított, a kannabisz hatóanyagaihoz hasonló, endocannabinoidoknak elnevezett molekulákat.

Az endokannabinoid rendszer kutatása a 2000-es években vált világszerte fontossá.
Miután kiderült: részt vesz a szervezet szinte valamennyi folyamatában, így pl. közreműködik az étvágy, a memória, az éberség, az immunrendszer, a csontosodás, a sejtvédelem, a sejtosztódás és a szaporodás, a testsúly és a hangulat szabályozásában.

Azaz az endokannabinoid rendszer befolyásolása terápiás hatású lehet szinte valamennyi emberi betegségben. A kannabisz sokféle gyógyhatásának másik
oka, hogy a THC-n és a CBD-n kívül is számos bioaktív összetevője van. Eddigi ismereteink szerint 144 féle cannabinoidot és 1088 egyéb, főleg terpén típusú hatóanyagot tartalmaz. Ezek a növény különböző nemesített változataiban (melyekből
kb. 2000 féle van forgalomban) eltérő arányban és mennyiségben lelhetők fel.

Az eltérő hatóanyag-profilú fajták másmás kórképek esetén hatékonyak, azaz a
kannabisz-medikációt személyre kellene és lehetne szabni. Érdekes módon, bár a múlt század közepén az amerikai szövetségi kormány kezdeményezésére vált illegálissá a kannabisz, annak gyógyászati felhasználását először egy amerikai államban, Kaliforniában engedélyezték 1996-ban. Ez abból a szempontból is egyedülálló volt, hogy így a kannabisz az egyetlen gyógyszer, amit az FDA befogadási eljárásai nélkül lehet használni. (Az ENSZ tagállamok számára nem kötelező a gyógyászati felhasználás tilalma, az országok szabadon dönthetnek a szabályozásról.)

A tudományos eredmények hatására 2016-ban az ENSZ egészségügyi szervezete,
a WHO is elindította a kannabisz kábítószer-besorolásának és gyógyászati hasznának újraértékelését. Már akkor kijelentették, hogy a CBD, mivel nem pszichoaktív és használata nem vezet függőséghez, nem tekinthető kábítószernek. Az USA kongresszusa pedig tavaly decemberben fogadott el egy olyan törvényt, miszerint ha a kannabisz THC-tartalma 0,3% alatti, akkor szabadon kutatható.

A CBD-vel kapcsolatban egyébként már számos klinikai kutatás folyik, mivel preklinikai vizsgálatokban hatékonynak bizonyult egyebek között szorongás, rák, depresszió, gyulladás, fájdalom és neurodegeneratív betegségek ellen. (A klinikai vizsgálatokat regisztráló clinicaltrials.gov honlap szerint 177 vizsgálat aktív, ezekből 36 jelenleg is fogad jelentkezőt.)

Azok a kannabisz-készítmények, amelyek THC-tartalma nem éri el a 0,2%-ot, a legtöbb európai országban forgalmazhatók táplálékkiegészítőként. Az EU-országok
betegei körében az elmúlt években divatba is jött a CBD-olaj használata. Ezt a kannabisz-virágból állítják elő úgy, hogy a kivonás során a THC- és a terpéntartalom
megsemmisül, így a végeredmény nem tartalmaz illegális pszichotróp anyagot. Bár e termékek egyre nagyobb forgalmat érnek el a piacon, a minőségük meglehetősen egyenetlen.

Míg például Csehországban 2015 óta a társadalombiztosítás is finanszírozza az
orvosi kannabisz programot, Magyarországon nemcsak ilyen program nincs, de az OGYÉI legutóbbi, 2018. augusztusi döntésével még a CBD tartalmú termékek
forgalmazását sem engedélyezte. Így a betegek azt továbbra is külföldről kényszerülnek beszerezni. Egyes ritka epilepszia- formában szenvedők legalább abban
reménykedhetnek, hogy miután az FDA tavaly befogadta a 98%-os tisztított CBD-t tartalmazó Epidiolexet (aminek 3-as fázisú vizsgálataiban magyar kutatóhely is részt
vett), annak forgalomba hozatalát minden bizonnyal az EMA is hamarosan engedélyezi.

A Sativex és az Epidiolex gyártója, a brit GW Pharmaceuticals egyéb kannabinoid- készítményeket is vizsgál, így CBD+THC-keveréket rákos fájdalom és glioma, CBD-t szkizofrénia, míg egy harmadik cannabinoidot – tetrahidrocannabivarin/ THCV – 2-es típusú diabétesz kezelésére.

Dr. Kazai Anita

Fotó: 123rf.com

Ötezer éve gyógyítanak vele

A Közép-Ázsiából származó növény gyógyszerként való felhasználásáról a legelső
adatok Kínából származnak, ahol a legendás Vörös császár (Sen-nung) ajánlása
nyomán már ötezer éve alkalmazták malária, székrekedés, reumás fájdalom és
női bajok kezelésére, sebgyógyulás elősegítésére vagy afrodiziákumként. Az i.e.
1500 körül született indiai Védák pedig szorongás oldására ajánlják.

Nyugati orvosi szövegben először Dioszkoridész, majd Galénosz említette, és őket
követve kannabisszal enyhítették a fájdalmat vagy a depressziót a középkorban
is, amíg VIII. Innocent pápa 1484-ben kiadott bullájában be nem tiltotta
gyógyszerként való alkalmazását. (Arra hivatkozott, hogy a keresztényeknek
a hit által kell gyógyulniuk). Az újkori Európában India gyarmatosítása révén
tudatosodott újra, hogy a kannabisz sokféle kór kezelésére alkalmas. William
O’Shaughnessy ír orvos hazatérve az ott látottak alapján sikeresen kezelt vele a
többi között ízületi fájdalmat, izomgörcsöket, migrént, gyermekkori epilepsziát.
Viktória királynő menstruációs görcseinek enyhítésére használta. 1840 és 1900
között több mint száz tudományos közlemény részletezte hatásait, így a nyugati
orvosok egyre nagyobb mennyiségben alkalmazták kivonatait. Az amerikai
gyógyszerkönyv is több mint száz különféle betegség orvosságaként ajánlotta,
mígnem 1937-ben a szövetségi kormány adótörvénnyel lehetetlenítette el a
növény termesztését és megtiltotta fogyasztását.

A kannabisz magyarországi gyógyászati használatának első hivatalos nyomát
a Molnár János-féle, 1814-es orvosi törvényben találhatjuk; az 1860-as
években több magyar orvosi szaklap ajánlotta szamárköhögésre, csúzra. Az
1871-es Magyar gyógyszerkönyv szerint a virág alkoholos kivonatát orvosi
vényre adhatták ki a patikusok álmatlanság, migrén, köszvény, dühroham,
szénanátha vagy angina pectoris kezelésére. 1934-ben került ki a Magyar
Gyógyszerkönyvből.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>