A gyógyítást és a gyógyulást is érezhetően gyorsabbá, biztonságosabbá, kényelmesebbé és hatékonyabbá tevő, 21. századi rendszer indul el az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) november elsejei bevezetésével – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere a témában rendezett konferencián.
Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy az első szakaszban, november elsejétől a háziorvosok, a közfinanszírozott szakrendelők, a kórházak és a gyógyszertárak csatlakoznak a rendszerhez, jövőre pedig a mentőszolgálat és az összes magánszolgáltató, majd 2019-ig a megelőző öt év adatait digitalizálják, hogy a gyógyítás folyamatának bármely pontján elérhessék azokat a szakemberek. A rendszer ötvözi az egységes fenntartóhoz tartozás, a központosított struktúra és a digitalizáció előnyeit, és ebből olyan előnyök származnak, amelyek a betegeket, az egészségeseket és a rendszerben dolgozókat is érintik.
A rendszer használatával elkerülhetőek a párhuzamos és a többszörös vizsgálatok, bevezetik az elektronikus receptet, így teljes képet kap a korábban szedett gyógyszerekről az orvos, kiküszöbölhetőek az esetleges mellék- és kölcsönhatások, a pácienseknek pedig nem kell kórelőzményeik irataival járniuk orvosukhoz.
A miniszter példaként hozta fel, hogy az egészségügyi várólisták bevezetésével sikerült átláthatóvá tenni a rendszert, világossá téve, hol kell beavatkozni, ami egyszerre adott lehetőséget a rendszer hiányosságaival való szembenézésre és a célzott fejlesztésekre. Ennek eredményeként említette, hogy pár év alatt 70 ezerről 28 ezer alá sikerült csökkenteni a várólistán szereplők számát, amelyet újabb fejlesztésekkel tovább kívánnak mérsékelni.
Napokkal az egészségügy legfontosabb szereplőit összekötő rendszer „élesben” indulása előtt az érintettek 95 százaléka már regisztrált a hálózatban. Ez egy rugalmas rendszer, amelyben benne van az állandó fejlődés lehetősége – jelentette ki a Balog Zoltán, hangsúlyozva, hogy a fejlesztések nem állnak meg.
Pintér Sándor, az informatikai fejlesztésekért felelős Belügyminisztérium vezetője kijelentette: az EESZT működőképes, működni fog november 1-jétől, és mindenkinek – legyen az orvos vagy beteg – előnyére válik majd. Az eddigi egészségügyi informatikai fejlesztések szigetszerűek voltak, az EESZT ezeket az alkalmazásokat „fogja össze”, az adatokat a felhőben tárolva. Kifejlesztésével az emberek segítése, támogatása, a betegellátás biztonságosabbá tétele volt a cél. A rendszer alkalmas arra, hogy a beteg betekintsen a róla keletkezett egészségügyi adatokba, és a rendszerhez hozzáférő orvos minden, a páciensről készült adatot lát.
Pintér Sándor megjegyezte, valószínűleg „lesznek gyermekbetegségei” a rendszernek; azt kérte a jelenlévő háziorvosok képviselőjétől, jelezzék, ha a rendszer alkalmazása során bármilyen akadályba ütköznek. Elmondta, egy call centert üzemeltetnének majd, ahol azonnal megpróbálnák kezelni a felmerülő informatikai problémát.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár kiemelte, a biztonság, a hatékonyság és a betegek kényelme volt a három fő cél a rendszer létrehozásakor. Rámutatott arra, hogy ilyen átfogó informatikai rendszer sehol sincs Európában, hasonló is csak az észteknél van. November 1-je után a betegek kevés változást fognak érezni, de az orvosok és a patikusok között egy új kommunikációs rendszer lép életbe.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos arról beszélt: digitalizáció nélkül éppúgy nem képzelhető el egyetlen európai gazdaság versenyképességének erősítése, ahogy oktatásának vagy egészségügyének színvonalának emelése sem. A kormány megközelítése szerint a digitalizáció nem csupán technikai forradalmat jelent, hanem alapvető társadalmi változások sorozatát, amely rendkívül sok esélyt és lehetőséget teremt a polgárok számára.
Vartus Gergely, az e-egészségügyért felelős miniszteri biztos arról beszélt, a rendszert úgy fejlesztették ki, hogy ne kelljen a „napi rutinokat” megváltoztatni, tehát nem új szoftvert hoztak létre, hanem a már meglévő informatikai rendszerek „mögé” fejlesztették ki az EESZT-t.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott, az EESZT jó célra született, elindítása bátor és történelmi lépés, s nagy feladat, hogy a betegekkel elhitessék, adataik biztonságban lesznek.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke felidézte, hogy számos esetben támasztottak szakmai elvárást a rendszerrel kapcsolatban. Ilyen volt például, hogy a bevezetés ne járjon a patikáknak többletköltséggel, és a kistelepüléseken lévő gyógyszertárak internetkapcsolata is kielégítő legyen. Azt reméli, hogy számos pozitívummal jár majd a rendszer alkalmazása, így kevesebb lesz a gyógyszerkiadási tévedés, és megszűnnek a mai rendszerből adódó szakmai konfliktusok az orvos és a gyógyszerész, a gyógyszerész és a biztosító között.
Szabó Zoltán Attila, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy fontos szerep hárult az egészségügyi informatikai rendszerek szállítóira, hiszen az EESZT „csak” egyfajta háttérrendszer, amely a már meglévő
A jövőbeni fejlesztésekről szólva elmondta, a következő nagy lépés az lesz, hogy a november előtt keletkezett adatokat öt évre visszamenőleg feltöltsék a felhőbe, illetve az egészségügyi dokumentumok (laborlelet, zárójelentés) standardizálása is cél. A legfontosabb lépések egyikének az Országos Mentőszolgálatnak az EESZT-hez való jövő novemberi csatlakozását nevezte.
