A gyógyszercégeknek is érdekes lehet a magyar agykutatók friss sikere

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. Felfedezésükre a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben jelent meg. 

Agyunk működésének egyik nélkülözhetetlen része, hogy negatív tapasztalatainkra megfelelő válaszokat adjon, amelyekre aztán később is emlékszünk. Így tudjuk elkerülni a ránk nézve ártalmas események megismétlődését.Egy hétköznapi példával: ezért nem égetjük meg minden alkalommal a szánkat a forró levessel. Ennek a veszélyelkerülő működésnek azonban nagyon kiegyensúlyozottnak kell lennie, ellenkező esetben képtelenség normális életet élni. Elég csak a két végletbe belegondolnunk: ha minden újabb kanál forró leves iránt ellenállhatatlan vágyat érzünk, majd újra és újra megégetjük a szánkat; vagy ha annyi mindent észlelünk negatív tapasztalatként, hogy folyamatos, gyötrő szorongás lesz úrrá rajtunk.

Az agykutatók nagyjából tisztában voltak már vele, hogy milyen agyterületek játszanak szerepet ebben a rendszerben, azonban arra a kérdésre mindeddig nem találták meg a választ, hogy mi hangolja össze őket. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóinak cikke, mely november 28-án jelent meg a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben, fordulatot hozott e területen.

Szőnyi András és Zichó Krisztián, valamint Nyiri Gábor kutatócsoportjában dolgozó további munkatársaik különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik a negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok pedig az agytörzs egy korábban még nem ismert serkentő sejtcsoporthoz vezettek.

E sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat közvetítő érzékszervi központoktól, az idegsejtek kimenő nyúlványai pedig éppen a negatív tapasztalatokat feldolgozó agyterületeket érik el. Ettől még persze lehet több ilyen központ is, azonban a kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy e sejtcsoport aktiválása éppen azokat a reakciókat – agresszív, illetve depresszív, szorongó viselkedés – váltották ki, amit a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását.

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatók felfedezésére a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük. A kísérletek ugyan egereken zajlottak, azonban meglehetősen alapvető funkciókról van szó, és az agy egy evolúciósan igen ősi területéről, az agytörzsről, így minden remény megvan arra, hogy ez a rendszer az emberi agyban is hasonlóan működik. Mivel e sejtcsoport tagjai helyzetük mellett genetikai jellemzőikben is hasonlítanak egymásra, ez lehetőséget ad olyan gyógymódok kifejlesztésére, amelyek kifejezetten ezekre a sejtekre hatnak. A negatív tapasztalatok feldolgozásának hibás működése számos hangulatzavar forrása, így e sejtek működésének szelektív befolyásolásával esély nyílhat ezek kezelésére, és talán a népbetegségnek számító depresszió új terápiás módszereinek kidolgozására is.

Még részletesebben itt olvashat a felfedezésről.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>