A sztrók utáni spaszticitásra fejlesztettek gyógyszert az ELTE-n

A klinikai vizsgálatok elkezdéséről befektetőkkel tárgyalnak

Olyan molekulát sikerült alkotniuk az ELTE kutatóinak, amely anélkül kezeli a sztrók utáni görcsös állapotot, hogy befolyásolná az idegrendszer működését. Különlegessége, hogy közvetlenül az izomösszehúzódásért felelős fehérjére hat.

A sztrók és az utána kialakuló görcsös állapot komplex kezelését segítő gyógyszerjelölt fejlesztését célozta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) által vezetett konzorcium nemrég zárult, 1,789 milliárd forint összköltségvetésű projektje. A kutatók egy általuk azonosított és szabadalmaztatott molekulacsalád (az MPH hatóanyagok) fejlesztését végezték el. Legfontosabb eredményük, hogy az MPH-220 molekulát sikeresen eljuttatták a preklinikai fázis végéig – derül ki az ELTE közleményéből.

123rf.com

A sztrók és más idegrendszeri betegségek, sérülések után a páciensek csaknem 40 százalékánál jelentkezik spaszticitás. Az élethosszig tartó, sokszor folyamatosan romló állapot 60 millió ember életét nehezíti meg világszerte, az ő kezelésük becsült költsége meghaladja az évi 500 milliárd dollárt.

A miozinra hat

A jelenleg elérhető, kevéssé hatékony gyógyszerek jelentős idegrendszeri, pszichiátriai és keringési mellékhatásokat okoznak, mert az idegrendszeren keresztül fejtik ki hatásukat. Ezzel szemben az MPH-220 közvetlenül az izomösszehúzódásért felelős fehérjére, a miozinra hat és hatékonyan oldja a görcsöket a vázizomban úgy, hogy közben a szívizom működését nem befolyásolja.

A vázizmokban és a szívizomban működő miozinok nagyon hasonlóak egymáshoz, ezért a kutatóknak meg kellett találniuk azt az apró különbséget, amelynek kihasználásával a gyógyszerjelölt csak a célfehérjére hat. A kísérleti eredmények szerint a szer felszívódása a szájon át történő kezelés után rendkívül hatékony,

az izomgörcsökre kifejtett hatása több mint 10 órán keresztül megmarad.

A konzorcium, melynek tagja a Printnet Kft. és a Neuroct Kft. is, a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programban (NVKP) nyert 1,491 milliárd forint támogatást a Neurelaxin, az első neuronnyúlvány-növekedést serkentő hatóanyag: stroke és más agyi rendellenségek helyreállítását elősegítő vezérmolekula kifejlesztése című projektre. Az eredményeket a Cell élettudományi folyóiratban publikálták, a lehetséges klinikai fejlesztési együttműködésről tárgyalások kezdődtek befektetőkel – áll a közleményben. (MTI)