Áttörés egy ritka rák kutatásában, magyar kutatók részvételével

Az eredmények új utakat nyithatnak a gyógyszerfejlesztésben

Egy nemzetközi kutatás részeként az ELTE kutatói új állatmodellt vezettek be egy ritka, örökletes ráktípus megismeréséhez. Az új modell felhasználásával a kutatók elő tudták állítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egymindössze egy milliméter hosszúságú féregben.

Az angol Williamson család 2003-ban elvesztette Sue-t, az édesanyát egy ritka, neuroendokrin daganatos megbetegedésben. Nem sokkal a tragédia után kiderült, hogy a család több tagjánál jelen van az édesanya haláláért felelős hibás gén. A családfő a rákkutatás elkötelezett támogatójává vált. Anyagi hozzájárulásának köszönhetően, az ELTE kutatóit is felkérve, nemzetközi együttműködés alakult a ritka, örökletes daganatos betegség kutatására. Legújabb eredményük a Disease Models and Mechanisms című szakfolyóiratban jelent meg – olvasható az ELTE közleményében.

Felismerni is nehéz

Az angol családban az úgynevezett pheochromocytomák (PHEO), ritka, örökletes neuroendokrin tumorok okozzák az idő előtti elhalálozást. Ezek a mellékvese velőállományából kiinduló tumorok túlzott adrenalinszerű hormonokat pulzálnak a keringésbe. A PHEO-t nehéz diagnosztizálni, mert más betegségeket, például magas vérnyomást utánozhat, így felismeréséig sok idő telhet el. Sokszor csak utólag, a váratlan elhalálozás körülményeit vizsgálva derül ki, hogy a beteg a ritka, neuroendokrin daganattal küzdött.

A kutatásról közölt csütörtöki beszámoló szerint az azóta már a családról elnevezett Williamson-mutáció a szukcinát-dehidrogenáz (SDH) enzim B alegységét érinti. A B alegység hibája gyakran vezet daganatos áttétek kialakulásához, aminek a mechanizmusa jelenleg még nem ismert.

123rf.com

“Mivel az egér és patkány ennél a ritka tumornál nem bizonyultak jó modellszervezeteknek, Aamir Nazirhoz fordultunk, aki az indiai Központi Gyógyszeripari Kutatóintézet kutatója, és neurodegeneratív betegségeket modellez fonálférgek (Caenorhabditis elegans) felhasználásával” – idézte fel a közleményben Vellainé Takács Krisztina, a magyar kutatócsoport vezetője, az ELTE-n működő Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program kutatója.

A nemzetközi kutatócsoport közös munkája és a család együttműködése meghozta a remélt áttörést. “Az indiai és magyar egyetemek kutatóival közösen először tudtuk előállítani a Williamson-mutációt egy apró, mindössze egy milliméter hosszúságú féregben.

Ez a felfedezés elengedhetetlen a káros hatások mechanizmusának megértéséhez, és segíthet rámutatni a rák lehetséges kezelésére” – összegzi a közleményben Anil Mehtat, a Dundee-i Egyetem kutatója.

A Williamson család hibás génje az emberi szervezet energiatermelésében szerepet játszó egyik fontos fehérje, az SDHB szerkezetét változtatja meg. “A DNS genetikai manipulációjával nemzetközi csoportunk létrehozta az SDHB-gén meghibásodásának féregmodelljét. Azért választottunk férgeket a PHEO modellezéséhez, mert SDHB-génjük több százezer év alatt lényegében változatlan maradt. Az állati sejtekben általánosan működő energiagenerátor több mint 400 millió évvel ezelőtt tökéletesedett, és változatlanul működik ma is” – mondta Vellainé Takács Krisztina.

Az új modellállat a közlemény szerint egyértelmű siker. A férgekben megjelent a Williamson-mutáció, ami további, pontosabb vizsgálatokat tesz lehetővé. Sikerült a kutatóknak szelektíven kezelni a Williamson-mutáns férgeket úgy, hogy közben az egészséges férgek életben maradtak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos hatóanyagok a Williamson-férgeket elpusztítják, míg az egészséges állatokra nincsenek hatással. Vagyis a humán rákos sejtek ellen is lehetnek megfelelő hatóanyagok, melyek teszteléséhez egy lépéssel közelebb kerültek a kutatók. Jelenleg nincs gyógymód a PHEO-tumorok ellen, de a kutatások eddigi eredményei új utakat nyithatnak a daganatos megbetegedéssel kapcsolatos vizsgálatokban és a tünetek felismerésében – olvasható az ELTE beszámolójában. (MTI)