Dübörög a gyógyszerhamisítás

Az egészségünket tesszük kockára a gyanús weboldalakon hirdetett gyógyszerek megvásárlásával

Csak 2019-ben egymillió darabnál is több ismeretlen eredetű teljesítményfokozót, illetve gyógyszernek minősülő terméket foglaltak le a hazai hatóságok munkatársai különböző egyedi, célzott akciókban.

A gyógyszerhamisítás ellen mégis az egész évben zajló folyamatos ellenőrző tevékenységükkel lépnek fel leghatékonyabban a hatóságok. A gyógyszerhamisítás ellen is küzdő Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szeretné az emberek figyelmét a honlapukon elérhető, engedélyezett gyógyszerek naprakész nyilvántartására irányítani. Ha valamely gyógyszer nem szerepel itt, indokolt az óvatosság az adott termékkel szemben. Dr. Nagy Áron, a Bayer Hungária Kft. minőségbiztosítási vezetője a hazai patikákat ajánlja gyógyszervásárlásra. Amennyiben mégis az online vásárlás mellett döntünk, a gyógyszerhamisítás csapdáját elkerülve a gyógyszertárak által működtetett, jogszabályoknak mindenben megfelelő hazai online patikák weboldalát használjuk rendelésre.

 Hogyan szűrhetjük ki a hamis készítményeket?

„A gyógyszerhamisítást a fogyasztók tudatos döntései szoríthatják vissza a legeredményesebben. A kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek hiteles információk alapján tudják felmérni, hogy mekkora kockázattal jár, ha olcsóbb, ámde bizonytalan minőségű „gyógyszereket” használnak.” – tájékoztatja olvasóit a honlapján az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, az OGYÉI.

Az OGYÉI a látókörükbe került hamis, illetve nem engedélyezett, illegális készítmények neve mellett közzéteszi a weboldalán azt is, hogy miért veszélyes egy adott terméket illegális csatornán keresztül megvásárolni. A gyógyszerhamisítással szembeni harcban komoly segítséget jelent az is, hogy az OGYÉI a megjegyzés rovatban feltünteti annak a weboldalnak a címét is, ahol hirdetik, esetleg forgalmazzák ezeket a készítményeket. Számos „gyógyszerről” ugyanis a hatósági laboratóriumban végzett, átfogó vizsgálat után kiderült, hogy olyan hatóanyagot tartalmaz, amelynek fogyasztása a gyógyszerhamisítást sokszor kísérő jelentős egészségügyi kockázattal járhat, és akár keringési vagy idegrendszeri problémát is okozhat.

A lista a https://www.ogyei.gov.hu/kockazatos_termekeket_hirdeto_weboldalak_listaja oldalon érhető el.

A hatóságok markánsan lépnek fel a gyógyszerhamisítás és az illegális gyógyszerkereskedelem ellen

– Magyarországon a legális gyógyszerkereskedelemre szerencsére egyáltalán nem jellemző a hamis szerek felbukkanása. Ennek ellenére – bár viszonylag kis piac vagyunk – nagy szükség van a gyógyszerhamisítás ellen is indított PANGEA és a hozzá hasonló akciókra” – mondta Dr. Nagy Áron, a Bayer Hungária Kft. minőségbiztosítási vezetője.

– A PANGEA akciókat évente megtartják, és kifejezetten az interneten folytatott illegális gyógyszerkereskedelem elleni fellépés a cél. Ez a nemzetközi összefogás a gyógyszerhamisításnak teret adó internetes kereskedelem országhatárokon átívelő jellege miatt jött létre, és minden alkalommal jelentős eredményeket mutat fel. Hosszabb távon azonban valószínűsíthető, hogy ez a gyakorlat változni fog, mivel nagyon kiszámíthatóvá válna, ha mindig ugyanebben a formában működne – tudatta az OGYÉI Kommunikációs és Koordinációs Főosztálya.

Legutóbb éppen egy éve, 2018. októberében tartották meg a XI. PANGEA nemzetközi razziát. A magyar hatóságok több mint 180 ezer darab, összesen 150 millió forint értékű tablettára csaptak le a nemzetközi akció részeként. A hamisított készítmények között inzulint, altatókat, nyugtatókat, hormonkészítményeket és étrend-kiegészítőket is találtak.

2019-ben szintén jelentősebb műveleteket hajtottak végre a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem jegyében: az OPSON, Silver Axe és Viribus elnevezésű akciók során egymillió darabnál is több ismeretlen eredetű teljesítményfokozót, illetve gyógyszernek minősülő terméket foglaltak le a hazai hatóságok munkatársai.

Alvázban érkezett a hamis gyógyszer Magyarországra – gyógyszerhamisítás miatt kell felelnie a sofőrnek

A hamis gyógyszerek kiszűrése azonban elsősorban nem az ilyen jellegű, nagy volumenű akcióknak, hanem a hatóságok – például Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Rendőrség, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, OGYÉI – egész évben zajló folyamatos ellenőrző-kutató tevékenységének köszönhető. A NAV és a Rendőrség munkatársai folyamatosan találnak olyan gyógyszereket, amelyeket engedély nélkül próbálnak Magyarországra behozni, és ezek egy része gyógyszerhamisítással készült. Az OGYÉI rendszeresen kap a NAV és Rendőrség eljárásaiban lefoglalt mintákat (bűnjeleket), amelyeket a Gyógyszerkémiai és Technológiai Laboratóriuma műszeres vizsgálatoknak vet alá, ennek köszönhetően a hatóanyagok legtöbbször azonosíthatók. Az illegális forrásból származó minták megvásárlása így általában szükségtelen.

Idén ősszel a NAV munkatársai egy szerb autót ellenőriztek a röszkei határátkelőn. A pénzügyőrök az alváznál lévő műanyag tankborítás alatt összesen 26 245 szem Ksalol és Rivotril feliratú gyógyszert találtak. A több százezer forint értékű gyógyszerszállítmányt lefoglalták, a sofőr ellen pedig gyógyszerhamisítás miatt tettek feljelentést.

Hamis vagy illegális?

Illegális gyógyszerről akkor beszélünk, amikor egy szer forgalomba hozatala nem engedélyezett az adott országban, míg a hamis gyógyszer kifejezés szó szerint hamisítványt jelent. Vagyis gyógyszerhamisítás esetében sem a csomagolása, sem a címkézése és főként a gyártója nem azonos az eredetivel, így az összetétele, illetve ennek következtében a hatása sem. Az utánzatok hozzáértők által egyértelműen azonosítható jelei a rossz minőségű csomagolás, a felirat, esetleg a tabletták színe, mérete – mindezek a laikusok számára nem feltétlenül tűnnek fel és könnyen válhatnak a gyógyszerhamisítás áldozataivá. Jobb esetben ezekből a szerekből csupán a hatóanyag hiányzik, azonban rosszabb esetben kifejezetten veszélyesek is lehetnek. Gyógyszerhamisításhoz használtak már  téglaport, ólomtartalmú festéket, patkánymérget, sőt arzént is. A legismertebb potencianövelő tabletta hamisításakor volt olyan eset, amikor egyszerűen kék nyomtatótintát használtak.

– A hamis/nem engedélyezett termékekkel kapcsolatban az OGYÉI egyik fő célja, hogy a figyelmet az intézet honlapján elérhető engedélyezett gyógyszerek naprakész nyilvántartására irányítsa. Amelyik gyógyszer nem szerepel ebben a nyilvántartásban, azzal a termékkel szemben fokozottan indokolt az óvatosság – tudatta az OGYÉI Kommunikációs és Koordinációs Főosztálya. Mivel a gyógyszerhamisítás az engedélyezett termékeket is érintheti, a termékekhez való hozzájutás módja kiemelt jelentőségű, azaz a legális ellátóláncon belül forgalmazott készítmények a megbízhatóak.

Az engedélyezett gyógyszeradatbázis, valamint a kivonás vagy visszahívás alatt álló gyógyszerek naprakész listája:

a  https://www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis/ oldalon található.

Dr. Nagy Áron hozzátette, hogy itthon is vannak a jogszabályoknak megfelelő, legálisan működtetett internetes felületek, melyekről  kizárólag vény nélküli gyógyszereket rendelhetünk. Ezek mögött mindig egy jól működő és ellenőrizhető patika áll, melynek gyógyszerforgalmazásra létrehozott weboldala szintén be van jelentve az OGYÉI-nél. Ezeknek a weblapoknak a listája az intézet oldalán szintén elérhető.

A Bayer Hungária Kft. szakembere kihangsúlyozta, hogy vényköteles gyógyszert a törvény szerint Magyarországon egyetlen gyógyszereket árusító honlap sem kínálhat a fogyasztók számára.

Bár az Európai Unión belül a szabályozás harmonizált, olykor előfordulhat, hogy egy  másik EU-tagállamból működtetett oldalon megvételre kínált készítmény a weboldal üzemeltetőjének országában nem vényköteles, míg Magyarországon az vagy esetleg fordítva van. Az internetes szolgáltatónak minden esetben ellenőriznie kell, hogy az adott gyógyszer a címzett országának jogszabályai szerint forgalmazható-e. Az Európai Unió más tagállamaiban működő vállalkozások magyarországi címzett megrendelőjének legálisan csak vény nélkül kiadható gyógyszert adhatnak el. Továbbá külföldről történő internetes gyógyszervásárlás esetén is a termék csomagolásának meg kell felelnie a Magyarországon érvényes forgalombahozatali engedélyben rögzítetteknek, máskülönben megint csak szembe megyünk a hazai jogszabályokkal. Netes vásárlás esetén ezenfelül a gyógyszer minősége is megkérdőjelezhető, amennyiben szállításakor nem megfelelően tárolják azt.

– A gyógyszerhamisítással szembeni küzdelem részeként Magyarországon gyógyszervásárlás szempontjából egy nagyon biztonságos zárt ellátási lánc működik. Hamis készítmény a szigorú szabályok és a hatékony hatósági felügyelet mellett a legális kereskedelembe nem kerülhet be. Éppen ezért a hazai patikák, valamint a gyógyszertárak által, a jogszabályoknak mindenben megfelelően működtetett weboldalak a legbiztonságosabbak gyógyszervásárlásra. Ugyanis nem egy okosórát vásárolunk a netről, ami, ha hamar elromlik, legfeljebb bosszankodunk miatta, hanem az egészségünket tesszük kockára, ezért legyünk egészségesen bizalmatlanok egy gyanúsnak tűnő internetes weboldal gyógyszervásárlásra ösztönző reklámjaival szemben – figyelmeztetett minket Dr. Nagy Áron.

Ezért saját és családtagjaink egészségének megőrzése érdekében nagyon figyeljünk oda a fenti tanácsokra, és kizárólag megbízható forrásból vásároljunk gyógyszereket, illetve vegyük igénybe a gyógyszerhamisítás ellen is küzdő OGYÉI weboldalán elérhető legfrissebb információkat tartalmazó dokumentumokat, hiszen ezek mind a mi érdekeinket szolgálják!

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>