Lényegében egy mini patika az az újfajta implantátum, amit az amerikai Northwestern Egyetem tudósai fejlesztettek ki – együttműködésben más intézmények szakembereivel.
Az új rendszer neve HOBIT (hybrid oxygenation bioelectronics system for implanted therapy), és rágcsálókon végzett kísérletek során már bizonyította hatásosságát: egyszerre háromféle gyógyszert adagolt megbízhatóan. Ezek egyike egy jól ismert GLP-1 alapú készítmény volt, melyet a cukorbetegség kezelése mellett a fogyás céljából is alkalmaznak.
Az implantátum maga génmódosított sejtekből épül fel, és közvetlenül a szervezetbe kell beültetni. A vizsgálatok alapján ezeknek a sejteknek a zömét akár egy hónapon át is életben lehet tartani, köszönhetően egy önfenntartó oxigénforrásnak – fejti ki a Gizmodo.
A Device című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kiemelik: a technológia alkalmas lehet arra, hogy a sejtterápia platformjaként szolgáljon. Képes ugyanis minimálisan invazív implantátumok segítségével adagolni a klinikailag szükséges mennyiségű gyógyszerdózisokat.
A Gizmodo megjegyzi: a gyógyszeres kezelések egyik legnagyobb problémája a kezelés betart(at)ása. Az emberek ugyanis olykor nem veszik be őket, legalábbis nem az előírtaknak megfelelően. Ez a probléma csak súlyosbodik a krónikus betegségektől szenvedők körében.
Ezt a problémát küzdheti le a HOBIT, az eszköz ugyanis tele van génmódosított sejtekkel, amelyek maguk állítják elő a kívánt gyógyszert. Az implantátumot a bőr alá kell csak beültetni, innen már gond nélkül eljut a szervezetbe a kívánt hatóanyag. Ráadásul az immunreakciók kivédésére is ügyeltek, amikor megtervezték.
Az eszközt patkányokkal tesztelték, és a HIV vírus elleni antitestek, valamint a már említett GLP-1-termelésére állították be. A harmadik feladata a leptin nevű hormon termelése volt.
Mindhárom gyógyszer koncentrációja stabil maradt a patkányokban az egyhónapos vizsgálati időszak alatt.
A HOBIT fejlesztése még korai fázisban jár, és további kutatások szükségesek annak igazolására, hogy ez – vagy a hasonló eszközök – biztonsággal alkalmazhatók-e embereknél is.
Forrás: HVG
