A Nipah-vírus tünetei változatos képet festenek: láz, fejfájás, nehézlégzés, hányás, hasmenés, hidegrázás. Halálos pedig a súlyos szövődménye, agyvelőgyulladás esetén lehet. A Nipah-vírus zoonózis, vagyis elsősorban állatokról terjed az emberre, de szennyezett élelmiszerrel és szoros emberi kapcsolatok révén is továbbadható – írja hivatalos oldalán a WHO.

A Nipah-vírus főként állatokról fertőzi meg az embert, de terjedhet szennyezett élelmiszer fogyasztásával is, illetve emberről emberre közvetlen, szoros kontaktus útján.

A lappangási idő általában 3–14 nap, de ritka esetekben akár 45 napig is elhúzódhat.

A fertőzés néha tünetmentes marad, de a legtöbb betegnél

• láz,
• idegrendszeri tünetek (fejfájás, zavartság)
• vagy légzőszervi panaszok (nehézlégzés, köhögés) jelentkeznek,
• gyakori a hidegrázás,
• a fáradtság,
• az álmosság,
• a szédülés,
• a hányás és a hasmenés is.

Súlyos lefolyás elvileg bármely betegnél előfordulhat, de különösen azoknál gyakori, akiknél idegrendszeri tünetek jelentkeznek. Náluk agyvelőgyulladás alakulhat ki, amely gyakran végzetes kimenetelű.

A túlélők többsége idővel teljesen felépül, ám körülbelül minden ötödik gyógyultnál hosszú távú neurológiai szövődmények maradnak vissza.

Laboratóriumi vizsgálat nélkül a Nipah-fertőzést nehéz megkülönböztetni más fertőző betegségektől. Az elsődleges diagnosztikai módszer a valós idejű PCR-teszt légúti mintából, vérből vagy gerincvelői folyadékból. Kiegészítésként ELISA-módszerrel antitesteket is kimutathatnak a vérből. A betegektől származó minták biológiai veszélyforrásnak számítanak, ezért a legmagasabb biztonsági szintű laboratóriumokban, képzett személyzettel kell őket kezelni.

A Nipah-fertőzésre jelenleg nincs specifikus gyógymód

A korai diagnózis lehetővé teszi a mielőbbi szupportív ellátást, amely súlyos vírusfertőzéseknél életmentő lehet. Ez magában foglalja a szövődmények – például az agyödéma, a tüdőgyulladás és egyéb szervkárosodások – felismerését, a beteg alapbetegségeihez igazított kezelést, valamint szükség esetén az oxigénterápiát, a lélegeztetést vagy a vesepótló kezelést. Fontos a megfelelő folyadékpótlás és táplálás biztosítása is.

Engedélyezett gyógyszer vagy vakcina egyelőre nem áll rendelkezésre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Nipah-vírust kiemelt kutatási prioritásként kezeli, és több lehetséges készítmény fejlesztése is folyamatban van.