Immunszupresszív terápia mellett is működik az mRNS-oltás

Bár az antitestválasz harmada az egészségesekének, védelmet így is nyújt

A Covid-19 elleni oltás védelmet nyújt az immunszupresszív terápiában részesülő betegek nagy többségének – mutatták ki amerikai kutatók. Az eredmények bátorítást adhatnak az immunhiányos betegeknek ahhoz, hogy beoltassák magukat.

Az Annals of Internal Medicine nevű folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek azt találták, hogy a glükokortikoidokat szedő vagy más immunszupresszív terápiában részesülő betegek majdnem 90 százalékánál kialakul az antitestválasz az új koronavírus elleni oltás beadása után.

123rf.com

Az immunszupresszív terápiában részesülő krónikus gyulladásos betegségben szenvedők esetében nagyobb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata. A Washington Egyetem orvostudományi kara és a Kaliforniai Egyetem kutatói 133 igazoltan krónikus gyulladásos betegségben szenvedőt és 53 egészséges immunrendszerű önkéntest vontak be a 2020 decembere és 2021 márciusa között folytatott kutatásba.

A résztvevők antitestszintjét két héttel az mRNS-oltás első adagja, majd három héttel a második adagja után mérték meg. A betegek ezen idő alatt a betegségük kezelésére felírt gyógyszereket szedték, három kivételével, akiknek a gyógyszerezését az oltás után egy héttel megszakították.

Kimutatták, hogy mind a krónikus gyulladásos betegségben szenvedők, mind az egészséges emberek csoportjának többségénél kialakult antitestválasz az oltásra,

bár az immunhiányos betegek esetében ez a válasz gyengébb (harmadakkora) volt, mint az egészségesek csoportjában. A glükokortikoidokat szedő és más B-sejt-elnyomó terápiában részesülők esetében nagyobb a kockázata annak, hogy nem fejlődik ki antitestválasz.

A kutatók szerint eredményeik bátorítást adnak az immunhiányos betegeknek ahhoz, hogy beoltassák magukat a Covid-19 ellen. Ugyanakkor elismerték, hogy a tanulmány kevés számú résztvevővel készült, az eredmények megerősítéséhez nagyobb létszámú kutatás szükséges. (MTI)