Kibertámadás érte a brit kutatóközpontokat

Alaptalanul állíja London azt, hogy Moszkva állna a brit koronavírusvakcina-kutatás elleni hackertámadás mögött – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

“Nincs birtokunkban információ arról, hogy ki törhetett be Nagy-Braitanniában gyógyszerészeti vállalatokhoz és kutatóközpontokhoz. Egyet tudunk mondani: Oroszországnak ezekhez a kísérletekhez semmi köze. Az efféle vádak elfogadhatatlanok számunkra…” – nyilatkozott Peszkov.

Dominic Raab brit külügyminiszter azzal vádolta meg Moszkvát, hogy törvénytelenül megszerzett brit kormányzati – az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokról szóló – dokumentumok terjesztésével próbálta befolyásolni a 2019. decemberi parlamenti választásokat. Emellett a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ jelentést tett közzé, amely szerint az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló hackerek adatokat próbáltak gyűjteni a nyugati világban zajló vakcinafejlesztésekről.

Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Oroszország idén 30 millió dózist tervez otthon legyártatni a fejlesztés alatt álló, első Covid-19-vakcinájából, további 170 milliót pedig külföldön, öt országban. Dmitrijev szerint a vakcina két hónapon belül beinduló gyártására Oroszországban két magánvállalat, a Sistema konglomerátumhoz tartozó Alium és az R-Pharm készül fel.

Az oltóanyagot az orosz egészségügyi minisztérium moszkvai Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézete (NICEM) fejlesztette ki. Dmitrijev úgy vélekedett, hogy Oroszországban az úgynevezett “nyájimmunitás” megszerzéséhez 40-50 millió embert kell majd beoltani.

Az orosz szuverén alap vezetője közölte, hogy a klinikai tesztek első fázisa, amelyet 38 önkéntes bevonásával végeztek, már lezárult, a második szakasz pedig, amelyben 100 kísérleti alany vesz részt, augusztus 3-án fejeződik be. Az oltóanyag-kísérlet harmadik, kiterjedtebb fázisát Oroszországban és két, Dmitrijev által meg nem nevezett közel-keleti országban fogják elvégezni.

A Reuters felhívta a figyelmet arra, hogy az RFPI vezetője egy másik nyilatkozatában Szaúd-Arábiát említette meg tesztelési és gyártópartnerként.
“Úgy hisszük, hogy a jelenlegi eredményeket Oroszországban augusztusban, egyes más országokban pedig szeptemberben fogják jóváhagyni, ami miatt talán ez lesz a világ legelső jóváhagyott vakcinája” – mondta Dmitrijev.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon elkezdett több mint 100 vakcinafejlesztés közül legkevesebb kettő – a kínai Sinopharm, valamint az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös oltóanyaga – jutott el az embereken való tesztelés utolsó, harmadik szakaszába.

Dmitrijev közölte, hogy Oroszország megállapodott azt AstraZenecával az AZD1222 potenciális Covid-19-vakcinájának oroszországi gyártásáról.