Kinek a neve kerüljön a cégérre? 

István, György és László a gyógyszertárak legnépszerűbb védőszentjei

Egy jó márkanév nem feltétlenül garantálja a sikert, de egy rossz elnevezés biztos, hogy nagyon megnehezítheti annak a dolgát, akinek el kellene adnia a portékáit. Így van ez a gyógyszerek világában is. De milyen tanulságokat vonhatunk le a patikai névadás gyakorlatából, és milyen tanácsok segíthetik az új vagy megújuló gyógyszertárak tulajdonosait? 

Milyen a jó márkanév? 

A marketing általában különösen nagy hangsúlyt fektet egy termék vagy márka nevének megválasztására, ám a gyógyszertárak ebben az esetben is valamelyest kivételt képeznek. Nem ismerek olyan kutatást, amely felmérte volna, hogy a betegek mekkora hányada tudná megmondani, mi az általa leggyakrabban látogatott patika neve. De biztos vagyok abban, hogy ők nagyságrenddel kevesebben vannak, mint akik arra tudnának válaszolni, hogy melyik vegyesboltba járnak a legszívesebben, vagy milyen öblítőt használnak a mosáshoz. Kivételt jelentenek ez alól a patikaláncok, amelyek – a más termékekkel kereskedő üzletláncokhoz hasonlóan – sokat tesznek azért, hogy márkanevük és ajánlatuk jól ismert és könnyen felismerhető legyen. 

Mindazonáltal, ha már adunk nevet a patikáknak, semmiképpen sem árthat, ha végiggondoljuk, milyet is érdemes választani. Milyen a jó márkanév? A tankönyvek szerint jól hangzó, könnyen megjegyezhető, a márka karakterét tükröző, pozitív kulturális utalásokat hordozó és egyedi. És ehhez viszonyítva mit mondhatunk a hazai patikák elnevezéséről? 

Azt, hogy a gyógyszerészet egy konzervatív és tradicionális hivatás, amit meglehetősen szépen közvetítenek a használatos elnevezések, melyek között rengeteg szakrális és történelmi utalás található. A patikák több mint 10 százalékát valamelyik szentről nevezték el. A listavezető Szent István, az ő nevét 32 intézmény viseli, de a dobogón helyet kap még Szent György 20 és Szent László 11 említéssel. A szentek mellett pedig az (őr)angyalok, a Segítő Mária és a Megváltó, valamint az Isteni Gondviselés és a Reménység is szép számmal képviseltetik magukat a cégéreken. A történelmi utalások között – a Szent királyaink mellett – a leggyakoribb a Korona vagy Magyar Korona, de találni Mátyás királyt, Széchenyit, Rákóczit is szép számmal, míg a kultúra területének legerősebb képviselője Jókai. 

A hivatás nemességét erôsítő másik gyakran előforduló kifejezés az arany. A patikák négy százaléka viseli az Aranyat a nevében, gyakran a Kígyó vagy a Kehely, esetleg a gyógyszertári eszközök, mint a Mérleg vagy a Mozsár jelzőjeként, de a történelmi Arany Sas is több helyen felbukkan. Az aranynál ritkábban, de elő-előfordul az ezüst is a nevekben, míg rézzel csak két esetben találkoztunk. 

A gyógyszerészi munka kísérői ősidők óta a gyógynövények is, és ez nyomot hagyott
a patikák elnevezésén is. A legnépszerűbb a talán legismertebb gyógynövényünk, a kamilla (26 patikával), amelyet a borostyán, az írisz, a hárs és a fagyöngy követ. A laikusok számára esetleg bonyolult, gyakran latin nyelvű kifejezések és idegennevek viszonylag ritkák a névtáblákon. 

Talán az imént leírtakból is látszik, hogya patikai névadás gyakorlata a marketingszempontok egy részének jól megfelel, viszont az egyediség nem az erős oldaluk. Két jellemző és üdítő kivételt
találni ez alól. 

Mi a gyakorlat? 

Az első a gyógyszertár földrajzi elhelyezkedését adja meg, ami egyszerű és praktikus megközelítés: a Belvárosi vagy a Kassai úti Gyógyszertár neve magáért beszél, könnyen megjegyezhető és hivatkozható, emellett az adott körzetben mindenképpen egyedi. (Sokszor ez egyúttal valamely történelmi személyt is bevon a névadásba, amennyiben a patika egy róla elnevezett úton található.) 

A másik, megfontolásra még inkább ajánlott megközelítés, amikor a gyógyszertár a tulajdonos gyógyszerész nevét viseli. Igaz, ez sokkal szerénytelenebbnek tűnnik, mint valamely szent vagy történelmi személy nevét adni a patikának, viszont személyességet tükröz, és azt, hogy a tulajdonos kezeskedik a szakmai munka minőségéért. Napjainkban a tömegtermékek helyett az élet számos területén választunk olyan portékákat, amelyek esetében ismerjük a mögöttük álló személyeket vagy családot is. Miért ne lehetne ezt kiterjeszteni a patikákra is? 

Csillag Zoltán 

Hozzászólások lezárva.