Nincs gyógyszer fogcsikorgatásra

A bruxizmus kezelésében a felvilágosításé, a tanácsadásé a vezető szerep. Emellett, műanyag védősínek alkalmazhatók a mindennapokban. A jövőben a botox is hozzájárulhat a fogcsikorgatás felszámolásához – írja a  Pharmazeutische Zeitung. 

Emberek milliói csikorgatják a fogaikat – jelentős részben nem tudatosan. Van, aki éjjel; van, aki nappal. A fogcsikorgatás vagy bruxizmus előfordulási gyakorisága a különféle források alapján nagy eltéréseket mutat. A gyermekek 2,5-56,5 százaléka szoríthatja össze, csikorgathatja a fogait éjjelente, alvás közben. A felnőttek mintegy 13 százalékára jellemző az éjszakai fogcsikorgatás, míg a felnőttek körülbelül harmada nappal is teszi azt.

Izomfeszülés, fejfájás, fogkihullás

Sokan nem is tudnak arról, hogy mit tesznek éjjelente (vagy napközben) a fogaikkal. Gyakori, hogy a családtagok figyelnek fel a zavaró zajokra. A nagy préserővel társuló csikorgatás a fogak felszínének kopásához, a fogak kilazulásához vagy kihullásához is vezethet. Több esetben a rágóizmokban tapasztalt fájdalom, az állkapocstáji izomfeszülés, a nyakba vagy a fejbe kisugárzó fájdalom hívja fel a figyelmet a bruxizmusra.

Genetikai okok, gyógyszerek, stressz, kábítószer, alvászavar is állhat a háttérben

A fogcsikorgatás okai szerteágazóak lehetnek. Korábban úgy vélték, hogy a stresszreakció része az állkapcsok erőteljes összeszorítása, a fogak egymáshoz préselése, és egymáson mozgatása, ami során a fogfelszín egy négyzetcentiméterére akkora erő hathat, ami egy rá helyezett 600 kg-os tömegnek feleltethető meg. Mára bebizonyosodott, hogy a bruxizmus létrejöttében genetikai, epigenetikai okok éppen úgy fellelhetők, mint az alvászavarok bizonyos formái (pl. alvási apnoe), neurodegeneratív betegségek (pl. Parkinson-kór) vagy pszichés kórképek (pl. depresszió).

Teljes cikk és forrás: pharmaonline.hu