Fémionok és fémvegyületek szerteágazó kémiai sajátságait és biológiai szerepét, gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) egy csaknem ötéves, uniós támogatású kutatási programban – közölte az egyetem.
A közlemény szerint a kutatások eredményeként számos új típusú, potenciálisan gyógyhatású vegyületet fejlesztettek ki, gyakran a korábban alkalmazottaknál kisebb környezeti terhelést jelentő szintézismódszerek alkalmazásával. E vegyületek nagy része többféle kedvező tulajdonsággal rendelkező molekularészből felépülő hibridmolekula. Így sikeresen állítottak elő potenciálisan rákellenes vagy antibakteriális hatást mutató hibrideket, tanulmányozták azok hatását.
123rf.com
Vizsgálták egy fehérjealapú, szabályozható működésű mesterséges nukleáz kifejlesztésének lehetőségeit is. Javaslatot dolgoztak ki a fémionháztartás zavarával járó betegségek kismolekulás kezelésére, valamint a biológiai és környezeti mintákban lévő fémionok alacsony koncentrációban történő detektálására alkalmas eljárásokra, fémion- vagy molekulaszenzorként működő arany nanorészecskékre.
Emellett kifejlesztettek olyan arany-ezüst nanorészecskéket is, amelyek jelentősen képesek csökkenteni a tumorok áttétképzését, valamint ionizáló sugárzás mellett csökkentik a rákos sejtek életképességét. Sikeresen állítottak elő új kolloidális nemesfém- és liposzómális alapú gyógyszerhordozó nanorészecskéket, melyek gyógyszermolekulák, többek között mesterséges nukleázok hatékony célba juttatását segíthetik.
A 879 millió forintnyi uniós forrásból finanszírozott programban az SZTE három karának nyolc kutatócsoportja, csaknem ötven szakember vett részt. (MTI)
