Az emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Tamás Gábor professzor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen – közölte a felsőoktatási intézmény.
Az emberi agykérget sújtó pszichiátriai és neurológiai betegségek megértése és lehetséges terápiája csak korlátozottan alapozható más fajokon végzett vizsgálatokra. Ezt alátámasztja az erre a területre bevezetett új hatásmechanizmusú gyógyszerek hiánya is. A szegedi projekt a közelmúltban világszerte elindult, agykutatással kapcsolatos keretprogramokhoz illeszkedik. Jórészt olyan példa nélkül álló eljárásokon alapul, amelyek módszertani és elméleti szempontból egyedi lehetőséget nyújtanak a humán agykérgi minták pre-, illetve intraoperatív vizsgálatára, majd azok funkcionális és molekuláris jellemzésére.
A projektnek köszönhetően a Tamás Gábor vezette kutatócsoport továbbfejleszthette világszínvonalú műszerparkját. Az eredeti elképzeléseket is meghaladó minőségben sikerült a szakembereknek saját fejlesztésű műszereik prototípusait elkészíteni és azokat kísérletes körülmények között, emberi mintákon is tesztelni – írja a közlemény.
123rf.com
A közlemény szerint a szegedi kutatók több, emberben és más fajokban ez idáig ismeretlen idegsejttípust tártak fel, amelyek közül egyet, a „csipkebogyó” sejteket részletesen is jellemezték. Új, mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres mikroszkópiát és digitális PCR-re alkalmas mintagyűjtést kombináló módszert, illetve automatizált mikroszkópián és elektrofiziológiai méréseken alapuló rendszert fejlesztettek. Ezek alkalmasak számos sejttípusból álló szövetminták automatizált analízisére is.
Egy agykérgi gátlóidegsejt-típust, az úgynevezett neurogliaform sejteket a cukorbetegség kezelésében alkalmazott GLP-1 terápia célpontjaként azonosítottak. A négy és féléves kutatási program 608 millió forint uniós támogatással valósult meg. (MTI)
