A kisebbik rossz is elég nagy

Tulajdonosok és vezetők a jelenléti szabályozásról

Vajon igaz lehet-e, hogy a gyógyszerészi jelenlét nélkülözhetetlensége melletti kiállást elmulasztó egyharmados kisebbséget a munkaerőhiányt közvetlenül érzékelő vezetők alkotják? Maradéktalanul aligha, de nem csoda, ha ők megengedőbbek a többieknél.

Az Mgyk.hu-n megjelent összesítés szerint augusztus 8. és 23. között összesen 4147 kamarai tag írta alá azt a nyilatkozatot, amely szerint „a fiókgyógyszertárak teljes nyitvatartási idejében biztosítani kell a gyógyszerész jelenlétét”, mert csak így lehet garantálni a betegjogokat szem előtt tartó, teljes körű, gyógyszer- és betegbiztonságot szolgáló ellátást. A közlemény szerint a magas részvétel megerősíti a tervezett jogszabály-módosítás ügyében képviselt kamarai álláspontot. (Ezen álláspontról Hankó Zoltán elnök részletesen beszél ebben az interjúban. – a szerk.)

Meggyőző számok

Az aláírók száma nagyjából a közforgalomban foglalkoztatott gyógyszerészek számának kétharmadát teszi ki, ami valóban elég meggyőző arány, ha a kamara ezzel akar érvelni a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. Egy általunk megkérdezett gyógyszertár-tulajdonos ugyanakkor ironikusan megjegyezte, érthető, hogy sokan féltik a megélhetésüket, de „a maradék egyharmadot vélhetően a személyi jogos gyógyszerészek teszik ki, hiszen ők tudják, milyen nehéz munkaerőt találni”. Kíváncsiak voltunk, valóban ez lehet-e a helyzet, ezért megkérdeztük még néhány tulajdonos, patikavezető véleményét.

Egy Budapest környéki, neve elhallgatását kérő tulajdonos azt mondta, náluk a családban van több gyógyszertár, és akad fiókpatika is, ezért az „elképesztő szakemberhiányra” tekintettel jó lépésnek tartja, ha változtatnak a gyógyszerészi jelenlét előírásain. „Ugyanúgy, ahogy az orvosoknál is enyhíthetik az ilyen intézkedések a hiányt. Végül is a betegellátás a fontos, vagyis a bezárással összevetve ez a kisebbik rossz” – tette hozzá.

Elmondta, a mindennap 5 és fél órában nyitva tartó fiókpatika a nullszaldónál alig jobb eredményt hoz, lényegében azért üzemeltetik, mert növeli a forgalmat, és a nagyobb rendelésekre könnyebb kedvezményeket kapni. „Két nyugdíjas kolléga dolgozik ott, ha ők befejezik, fogalmam sincs, hogyan találnék valakit a helyükre. Ez esetben erősen el kellene gondolkodnom a bezáráson” – magyarázta a tulajdonos.

Legenda, vagy valóság?

Megjegyezte, egy volt tisztigyógyszerésztől hallotta, hogy a keleti országrészben van olyan megye, ahol bizonyos patikákban egyes napokon egyáltalán nincs is már gyógyszerész – a hatóság állítólag tud is erről, de inkább félrenéz, nem büntet, nehogy összeomoljon az ellátás. „Nyilván nem tudom igazolni, hogy ez legalább részben igaz-e. Mindenesetre ha nem városi legenda, akkor azt mutatja, hogy az élet sajnos már abba az irányba mozdult, amerre a jogszabálytervezet mutat.”

Ellenőrizni értelemszerűen mi sem tudtuk az állítást, de hogy sok lehet a kényszerű szabálytalanság, azt megerősítette nekünk egy jelenleg patikavezetőként, korábban éveken át egy fiókgyógyszertárban dolgozó szakember, aki ugyancsak azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét. Azt mondta, ha annak idején ő éppen szabadságon volt, akkor gyakran gyógyszerész nélkül maradt a munkahelye, olyan is előfordult, hogy büntetést kaptak emiatt. „A tapasztalatok alapján azt gondolom, ha van elegendő rutinja, meg tudja oldani a feladatot egy jó szakasszisztens, ezért nem is írtam alá a kamara kezdeményezését” – jelentette ki.

A szakma szabályai

Mi is találtunk azonban olyan gyógyszertárvezetőt, aki egyáltalán nem ért egyet a szabályozás lazításával. Azt mondta, abban sem hisz, hogy ez valódi megoldást jelentene, amellett leszögezte, hogy a szakma szabályai értelmében egyértelműen nem helyes. „Vagy szükség van a gyógyszerészre, vagy nincs” – mondta, de hozzátette, a leginkább aggasztónak azt tartja, hogy nem lehet tudni, a változtatás esetleg nem valami nagyobb átalakítás kezdete-e. „Mert ha igen, akkor pláne nem üdvözlendő.”

A közösségi médiában működő gyógyszerészcsoportokban megjelenő véleményeket elnézve, nem ő az egyetlen, aki attól tart, hogy a segítő szándékkal együtt is vannak veszélyei a szabályozás felpuhításának. Nemcsak a szakma képviselőire, hanem a betegekre nézve is. Ahogy az egyik hozzászóló fogalmazott: „Úgy legyen gyógyszerelve 620 falu, hogy diplomást nem is lát? Minimum felelőtlenség.”

Megjelent a Pirulatrend 2023. szeptemberi számában.