Fél év haladékot kapott a gyógyszeripar is

Csúszik a Brexit

A brit egészségügyben továbbra is komolyan számolnak az EU megállapodás nélküli elhagyásának eshetőségével – nem is igen tehetnek mást. Az Európai Gyógyszerügynökség szerint a cégek nem állnak rosszul a felkészüléssel, de a plusz hónapok biztosan jól jönnek a termékhiányok megelőzéséhez.

“Egy megállapodás nélküli kilépés rossz lett volna a betegeknek, szóval megkönnyebbülés, hogy átmenetileg elmúlt a fenyegetés. De (…) az egészségügy összes szereplőjének továbbra is készülnie kell erre az eshetőségre, minden területen kell lennie vészforgatókönyvnek” – idézte a Pharmatimes.com április 11-én Niall Dicksont, a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) vezetőjét.

Aznap az egész Európai Unió fellélegzett egy kicsit, miután kiderült, hogy az Egyesült Királyság nem zuhan ki megállapodás nélkül az EU-ból. Legalábbis egyelőre nem. Legfeljebb féléves halasztást tűztek ki a felek, azaz október 31-ig ismét van idő megegyezni arról, hogy hogyan, milyen feltételekkel történjen meg a kilépés. Maga a megoldás azonban semmivel sem került közelebb, az eladdig feloldhatatlannak tűnő (és a kidolgozott megállapodás parlament általi elfogadását éppen ezért akadályozó) problémák azóta is pontosan ugyanúgy tornyosulnak. Bármennyire nehéz is tehát elképzelni, hogy a brexit olyan módon következzen be, ami gyakorlatilag mindenkinek rossz, az még mindig reális veszély. Csak a valószínűségét csökkenti valamelyest, hogy újabb időszak áll rendelkezésre az alkudozásra.

Hogy a brit egészségügyben mennyire komolyan számolnak a legrosszabb eshetőséggel, és mennyire aggasztónak tartják annak esetleges bekövetkeztét, azt Niall Dickson szóhasználata is jelzi. A jelenlegi helyzetet a második világháború kezdeti szakaszára használt “furcsa háború” (phoney war) kifejezéssel írta le, majd így folytatta: “…a legnagyobb veszély a túlzott derűlátás. A rendszer szereplőinek el kell fogadniuk, hogy kizuhanhatunk, és meg kell tenniük mindent a páciensek megvédéséért, ha így lesz” – tette hozzá az NHS-t vezető, és egyben a gyógyszergyártók által a betegek érdekeinek képviseletére alakított Brexit Egészségügyi Szövetség társelnöki tisztségét is betöltő szakember.

Fotó: 123rf.com

Potenciális veszélynek mindenekelőtt az összeomló kereskedelem miatt kialakuló termékhiányokat tekintik. Az nemcsak a briteket fenyegeti (bár persze őket a leginkább), hanem bizonyos gyógyszerek esetében az EU-t is. Hogy ebből a szempontból jól jön majd plusz néhány hónap a felkészülésre, az az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)  lapunknak – még a halasztó döntés előtt – elküldött válaszából is kiderül. “A gyógyszeriparnak elsődleges a felelőssége az ellátás folyamatosságának biztosításában és a szabályozói előírásoknak való megfelelésben. Az EMA továbbra is arra ösztönzi a cégeket, hogy minél előbb végezzék el a módosításokat. Mivel jelenleg is dolgoznak ezen, nehéz megbecsülni az termékhiányok kialakulásának a kockázatát” – írta a Londonból Amszterdamba költözésen épp túljutó uniós hivatal a termékhiányok esélyeit firtató kérdésünkre.

Összecseng ezzel, hogy az EMA honlapján megtekinthető brexitügyi tájékoztatás áprilisi frissítése külön kiemeli: az ügynökség “felhívja az összes gyógyszercéget az EU-ban, hogy folytassák a felkészülést az Egyesült Királyság kilépésére”.

Az EMA ettől függetlenül már a halasztás előtt is optimistának tűnt. “2017 óta az EMA részletes útmutatásokat közölt, és arra biztatta az érintett vállalatokat, hogy a brexit kitűzött időpontja előtt hajtsák végre a szükséges változtatásokat. Ennek következményeként a megállapodás nélküli kilépés esetén az Európai Unióban várható gyógyszerellátási zavarok esélye nagymértékben mérséklődött” – állt a hivatal válaszában. Hozzátették azonban azt is: “Fontos, hogy az orvosok ne írjanak fel, illetve a patikusok ne szerezzenek be a normál igények kielégítését meghaladó készleteket, hogy elkerüljük az ellátási láncok szükségtelen megterhelését.”

Uniós szempontból elsősorban azok a termékek lehetnek problémásak, amelyeket központi engedély alapján brit cégek állítanak elő. (A központilag engedélyezett szereknél ugyanis követelmény, hogy a forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, valamint a cégnél a farmakovigilanciáért felelős személy (QPPV), illetve a gyártóbázis az Európai Gazdasági Térség területén működjön.) Az EMA ezekről azt írta, hogy a 2018 júliusában az iparág szereplői körében elvégzett első felmérése óta jelentősen csökkent az esetleges hiány szempontjából kockázatosnak ítélt szerek száma. “Az EMA azóta együtt dolgozik a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjaival a nehézségek elhárításán, a helyzet pedig napról napra változik.

Galambos Péter

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>