A hazai nagykereskedők azért tudtak megbirkózni a koronavírus-járvány okozta próbatétellel, mert a korábbi éveket tudatos fejlesztéssel töltötték – mondta lapunknak Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöki tisztét is betöltő szakember ugyanakkor akár a szolgáltatás színvonalát is veszélyeztető tényezőnek látja az energia- és üzemanyagárak emelkedését. Arról is kérdeztük, hogy szerinte mit kellene tenni a patikák jövedelmezőségének javításáért.
A GYNSZ a napokban ünnepelte a 25. születésnapját. Ön ennek az időszaknak a nagy részét már a szűken vett szakmában töltötte. Emlékszik ahhoz hasonló nagyságú kihívásra, mint a koronavírus-járvány következményeinek a kezelése?
Nem szeretnék a régmúltba visszamenni – az elmúlt évek során mindig voltak komoly változások, például az egyedi dobozazonosító bevezetése, de az egy évekkel előre tudható feladat volt, ezért fel lehetett rá készülni. Amikor a járvánnyal szembesültünk, nem volt információnk arról, hogy milyen gyógyszerekre számíthatunk, milyen szállítási körülményeket igényel majd a védőoltás, ha lesz, vagy mekkora lesz a terhelés a kórházakon. A gyógyszer-nagykereskedelem azért tudta kezelni ezt a rendkívüli helyzetet Európa-szerte, mert a stratégiája régóta a folyamatos fejlesztésre, az automatizálás növelésére és a gyógyszerbiztonságra épült. Így a válsághelyzet váratlanul, de felkészülten ért minket.
Mekkora extra terhet jelentett a Hungaropharmának a koronavírus-oltóanyagok logisztikája?
A Nemzeti Népegészségügyi Központtal fennálló sokéves együttműködésünk révén a vállalatnak van tapasztalata a vakcinák disztribúciójában, mégis nagy feladat volt. Meg kellett teremteni a speciális tárolókapacitásokat és a biztonságukat garantáló infrastruktúrát, a kétirányú elektromos betáplálástól a tartalék aggregátorokon át a szén-dioxid-palackokig. Éppen 2020 márciusára készült el a budapesti logisztikai központunk második üteme, ahol egy 2-8 Celsius-fokos csarnok is helyet kapott. Lehet azt mondani, hogy ez véletlen, de tekintve, hogy egy világos fejlesztési stratégia mentén haladtunk, inkább csak időbeli egybeesésnek nevezném. Persze ez még nem volt elég, közben figyeltük, hogy a fejlesztés alatt álló vakcinák várhatóan még milyen tárolási körülményeket igényelnek majd, és láttuk, hogy új kapacitásokat kell kialakítani. Decemberre tehát elkészült az ultra alacsony hőmérsékletre képes hűtőszekrény- és a fagyasztókonténer-park. Ha egy cég nem készül fel a várható változásokra, akkor nem lesz abban a helyzetben, hogy megfelelő választ adjon az előre nem látható változásokra. De ez áldozatokat követelt a kollégáktól, itt sokaknak hosszú ideig nem volt szabadnapja, ünnepnapja.
Júniusban választották be az európai szakmai szövetség igazgatóságába. Milyen munka zajlik ebben a szervezetben? Megváltozott a szerepe a járványban?
Erőteljesen megváltozott. Sokkal élénkebb volt az információcsere arról, hogy a különböző országokban hogyan történik a gyógyszerek és oltások disztribúciója, milyen tárolási és szállítási technológiákat alkalmaznak. A tapasztalatok megosztása sokat segített az egyes cégeknek. Utólag talán nem is érzi mindenki, ez milyen fontos volt, pedig ebben a szektorban a szereplők annyira egymásra utaltak, hogy bármilyen probléma azonnal végigfut az egész rendszeren, és rontja a hatékonyságát.
Egy 2013-as interjúban azt mondta, amennyiben a finanszírozási környezet nem változik, eljuthatunk oda, hogy naponta csak egy patikai szállítás lesz kigazdálkodható. Eltelt nyolc év, és ilyesmiről azóta sincs szó. Jobb lett a helyzet, vagy sikerült javítani a hatékonyságon?
A nagykereskedelmi árrés megvágása és a vaklicit bevezetése által okozott megrázkódtatás után hamarosan növekedni kezdett a gyógyszerforgalom, az üzemanyagár emelkedésétől eltekintve kiszámítható és stabil volt a gazdasági környezet ebben az időszakban. Emellett a nagykereskedők természetesen igyekeztek javítani a működésük hatékonyságát. A Covid-járvány kitörése óta azonban ismét felbukkant néhány olyan tényező, amely kedvezőtlenül befolyásolja a jövedelmezőséget. Ilyen az energia- és üzemanyagárak változása, ami egyetlen vállalat számára is akár évi több száz milliós többletköltséget okozhat. Az általunk nyújtott szolgáltatás színvonala az utóbbi időben folyamatosan emelkedett, a napi többször szállítással lényegében átvállaljuk a készletezés terhét a patikáktól, de elképzelhető, hogy ezt egyszer újra kell majd gondolni.
Ha már a jövedelmezőségről beszélünk, az a gyógyszertáraknál egyre romlik. Kereskedelmi partnerként hogyan látja, milyen intézkedésekkel lehetne ezen változtatni?
Paradigmaváltásra lenne szükség. A „gyógyító egészségügy” felől a megelőzésre koncentráló, „egészséges egészségügy” felé kellene elmozdulni. A patikák esetében ezt úgy lehet lefordítani, hogy most az árrésbevételeken alapul a gyógyszer-kiskereskedelem működése, holott koncentrálhatna az olyan szolgáltatásokra, mint az adherencia erősítése, vagy az életmód-tanácsadás. Az idősek szociális gondozása is egy olyan terület, ahol a gyógyszerészek komoly segítséget nyújthatnának. Ez természetesen egy több lépéses, átgondolt folyamat lehet csak, az eredményességet mérő mutatók bevezetésével és a megfelelő finanszírozás hozzárendelésével. Ha ezen a területen lenne előrelépés, az az egészségügyi kiadások fajlagos csökkenésében is megmutatkozna.
Az orvostechnikai eszközök forgalmazói rendszeresen kommunikálnak arról, hogy egyes cégek a fennmaradásukért küzdenek a kórházi adósság miatt. A GYNSZ-be tömörült vállalatok mennyire érzik meg az állami kórházak rossz fizetési morálját?
Hullámzik a fennálló kintlévőség, de a gyógyszer-nagykereskedelem alapvetően a kórházakkal együtt képes kezelni a helyzetet.
Némileg váratlanul a gyógyszertári alkalmazottak, még a gyógyszerészek egy része is elutasította a kötelező oltást. Önöknél milyenek az oltással kapcsolatos tapasztalatok?
Nálunk sem száz százalék az átoltottsági arány, de a hazai átlagnál magasabb. Az oltást ezután sem szándékozzuk kötelezővé tenni.
Mit lehet tudni a Hungaropharma és a Phoenix ellen márciusban indított GVH-vizsgálatról? Látszik már, hogy mikor lehet eredmény?
Egyelőre nem. Ha tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy a következő év második felére várható a vizsgálat lezárulta.
Azért is érdekes ügy ez, mert az utóbbi másfél évben erősen hangsúlyozza a kormány, hogy a gyógyszerszektor stratégiai jelentőségű ágazat, például az állami vakcinagyár is e koncepció jegyében készül. Innen nem olyan nagy ugrás, hogy esetleg a nagykereskedelem is lehetne legalább részben állami befolyás alatt. Amihez jó hivatkozási alapot szolgáltathat, ha a versenyhatóság netán úgy találja, a két legnagyobb szereplő csúnyán összejátszik. Tartanak ettől?
Mindenekelőtt ne felejtsük el, hogy ez nem egy kartellvizsgálat: a tárgya az, hogy a Hungaropharma és a Phoenix által működtetett gyógyszertári franchise-láncokkal kötött megállapodások korlátozzák-e a patikák nagykereskedők közötti mozgását. Szerintem ezekkel az együttműködésekkel a nagykereskedők komoly támogatást nyújtanak, és itt nemcsak a marketingre gondolok, hanem a képzésekre, gazdasági elemzésekre, az arculati megújulásra. Egyébként Európában mindenütt magánvállalkozások végzik a nagykereskedelmi tevékenységet, ami egy nagy pontosságot igénylő, egyúttal tőkeigényes ágazat. Nem látom értelmét, hogy egy jól működő rendszerbe miért avatkozna be az állam.
Amikor beszélgetünk, november végén, az országgyűlés még nem fogadta el a gyógyszer-csomagküldést korlátozó törvényt, de ez vélhetően hamarosan megtörténik. (Az interjú elkészülte után a törvényjavaslatot valóban elfogadták. – a szerk.) Ezzel a webpatikák mellett az Alma hálózat és a Foodpanda közös új szolgáltatása is légüres térbe kerül. Mit gondol a törvényjavaslatról, illetve a kamara azt támogató érveiről?
A számok azt mutatják, hogy a járványidőszakban a vásárlók nagyobb arányban éltek a csomagküldés lehetőségével, nagyjából a duplájára emelkedett ez a forgalom, bár még így sem igen érte el a teljes OTC-piac 2 százalékát. Az biztos, hogy egyre nagyobb igény van rá, és járványhelyzetben különösen indokolt egy ilyen szolgáltatás. Tudomásom szerint egész Európában két országban nincs lehetőség a csomagküldésre, Bulgáriában és Görögországban, viszont számos országban a vényköteles gyógyszereket – elsősorban az ismétlődően felírt termékeket – is meg tudják a betegek rendelni. Ez nem véletlen. Úgy gondolom, ha minden kiszállítás mögött ott áll egy gyógyszertár, akkor a biztonsággal kapcsolatos aggályok nem megalapozottak. A szabályozás helyett az azonnali, teljes tiltás ezen a területen nekem olyan, mintha visszafelé haladnánk az időben.
| NÉVJEGY
Dr. Feller Antal 1982-ben szerezte vegyészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen. Kezdetben gyógyszerkutatóként helyezkedett el az Egis Gyógyszergyárban (EGYT), majd a kilencvenes évek közepén a Pfizer-Biogal termékfelelőse volt. Dolgozott egészségügyi piackutatóként is, mielőtt a Hungaropharmához került, ahol piacelemzési és tervezési főosztályvezető, valamint kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettes pozícióban dolgozott, mielőtt 2010-ben vezérigazgatóvá nevezték ki. Nős, gyógyszerész feleségével együtt négy felnőtt gyermek életét kíséri, támogatja. |
Megjelent a Pirukatrend 2021. decemberi számában.
