Hogyan születnek az Európai Unióban az árva gyógyszerek? 

Jogi szabályozás a kontinensen 

A ritka betegségek gyógyszerei nem ígérnek nagy forgalmat és gyors megtérülést, nem is vonzzák igazán a fejlesztőket. Ezt ellensúlyozhatják az “orphan” státuszú medicinák jogtulajdonosainak nyújtott kedvezmények. Az árva gyógyszer cím elnyerésének feltételeit az Európai Unióban közös szabályok rögzítik. Ezeket mutatjuk be cikkünkben. 

Egyes betegségek olyan ritkák, hogy normál piaci feltételek mellett a gyógyszergyártók számára üzletileg nem érné meg a gyógyszer fejlesztése. Becslések szerint 5000–8000 ritka betegség van, ami az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség (EMA) adatai szerint mintegy 30 millió embert érint az EU-ban. 

Tekintettel arra, hogy tagállami szinten ezen a területen nem fogadtak el olyan intézkedéseket, amelyek a gyógyszerfejlesztést hatékonyan tudták volna ösztönözni, úgy, hogy közben a versenyt és az egységes piacot ne befolyásolják, az Európai Unió döntéshozói egységes, rendeleti szabályozás kidolgozása mellett döntöttek. 

Az Európai Parlament és a Tanács 1999. decemberében fogadta el a ritka betegségek gyógyszereiről szóló 141/2000/EK rendeletet, amelynek célja a gyógyszerek „orphan” státuszának a kérelmezésére vonatkozó közösségi eljárás létrehozása, valamint ösztönzôk bevezetése az ilyen gyógyszerek kutatásának, fejlesztésének és forgalmazásának elősegítése érdekében. 

Az “orphan”-ok ismérvei 

A 141/2000/EK rendelet alapján egy adott gyógyszer akkor válik ritka betegségek gyógyszerévé, ha a szponzor1 igazolni tudja a következőket: 

1.a) a termék olyan életveszélyes, vagy súlyosan egészségkárosító betegség diagnosztizálására, megelôzésére vagy kezelésére szolgál, amely tízezerből legfeljebb öt embert érint a Közösségben a kérelem benyújtásakor, vagy 

1.b) a termék az életveszélyes, súlyos egészségkárosító hatású vagy súlyos és krónikus betegségek diagnosztizálására, megelőzésére vagy kezelésére szolgál a Közösségben, és ösztönzők nélkül nem valószínű, hogy a gyógyszer közösségi forgalmazása elegendő bevételt hozna, hogy indokolja a szükséges beruházásokat; 

és

2.) nem létezik a Közösségben hivatalosan engedélyezett, megfelelő módszer a kérdéses betegség diagnosztizálására, megelőzésére és kezelésére, vagy ha ilyen módszer létezik is, akkor a gyógyszer jelentôs előnyt jelent majd a betegségben szenvedők számára.
Az 1.a.) feltétel alkalmazásakor releváns, hogy az Európai Közösségben fennálló prevalenciát kell figyelembe venni. Így, például olyan betegségek gyógyszerei is szerezhetnek “orphan” státuszt Európában, amelyek bár itt ritkán fordulnak elő, azonban a világ más tájain gyakoriak vagy a rendeletben előírtnál nagyobb arányban fordulnak elő (pl. ebola). 

Az 1.b) feltétel értelmezésében segít a 847/2000/EK rendelet. Eszerint, ha a szponzor erre a feltételve alapozva kíván „orphan” minősítést szerezni, akkor – egyebek között – be kell adnia adatokat a minősítés iránti kérelem benyújtása után, a szponzor szerint várhatóan felmerülô valamennyi fejlesztési költség tekintetében. Illetve meg kell adni, illetve megbecsülni minden, a szponzor számára a múltban és a gyógyszer engedélyezése utáni elsô 10 évben valószínűleg felmerülô termelési és forgalmazási költséget és bevételt, valamint mindezt indokolni kell. 

A 2.) feltétel kapcsán, a „jelentôs előny” a klinikailag releváns kedvezô hatást, illetve a betegellátáshoz történô nagymértékű hozzájárulást jelenti. Előny lehet a nagyobb hatékonyság, a jobb biztonsági profil vagy az egyszerűbb alkalmazási mód (pl. kórházban történő beadás helyett az otthoni gyógyszerelés lehetősége). 

A minősítés folyamata 

A ritka betegségek gyógyszereinek minősítése lehetővé teszi, hogy átlátható módon meghatározzák, hogy mely gyógyszerek részesülhetnek a 141/2000/EK rendeletben előírt ösztönzőkben. Az eljárás két külön fázisból áll. Az első szakaszban értékelik az „orphan” státusz követelményeinek való megfelelést, a második szakaszban pedig a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás során újraértékelik a korábbi minősítést. 

A ritka betegségek gyógyszere minősítés megszerzése érdekében a gyógyszer fejlesztésének bármely szakaszában, azonban a forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően, a szponzornak kérelmet kell benyújtania az EMA-hoz, amelyben igazolnia kell a 141/2000/EK rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelést is. 

A szponzorok támogatása érdekében a Bizottság részletes iránymutatásokat dolgozott ki a minôsítés megszerzésének eljárásáról és feltételeiről. Ezenkívül 2018. júniusában az EMA új, Iris nevű online portált indított (iris.ema.europa.eu), amelyen keresztül a kérelmek benyújthatók, így csökkentve a kérelmek elkészítéséhez és benyújtásához szükséges időt. 

A kérelmet az EMA Ritka Betegségek Gyógyszereinek Bizottsága bírálja el (COMP). Az eljárás díjmentes. Ha a COMP jóváhagyja a ritka betegségek gyógyszereként való minősítést, a gyógyszert bejegyzik a ritka betegségek gyógyszereinek közösségi nyilvántartásába (2). 

A gyógyszer törzskönyvezésekor (amely minden esetben központi törzskönyvezési eljárásban zajlik), az „orphan” minősítést újraértékelik és a 141/2000/EK rendelet szerinti kritériumoknak való megfelelést a kérelmezőnek bizonyítania kell, ideértve azt a kritériumot is, hogy a termék jelentős előnnyel bír más, már törzskönyvezett készítményekkel szemben. 

A gyógyszer első minősítésének a fázisában ugyanis még elegendő, ha a jelentős előny kritériuma jól megalapozott feltételezéseken alapul, így az előny bizonyítása nem szükséges. A lehetséges előnyök feltételezésének azonban már ekkor is megalapozott tudományos érvelésen kell alapulnia. Ezzel szemben, a gyógyszer forgalombahozatali engedélyezése során a kérelmezőnek már bizonyítania kell (pl. vizsgálati adatokkal), hogy a készítmény más helyettesíthető gyógyszerrel szemben jelentős elônnyel bír. 

E kritérium értékelése kapcsán az Európai Bíróság esetjogát is érdemes figyelembe venni. 

Az Európai Bíróság a Shire Pharmaceuticals Ireland v EMA (3) ügyben a Shire Hunter szindrómára kifejlesztett gyógyszere esetében megállapította, hogy jogosult a ritka betegségek gyógyszere minősítésre, még akkor is, ha a Shire-nek már volt ilyen minősítésű, azonos hatóanyagú gyógyszere. Döntötték ezt arra tekintettel, hogy az új készítmény jelentős előnnyel rendelkezik a korábbi szerhez viszonyítva, mivel könnyebben beadható. 

BMS Pharma EEIG v Európai Bizottság és EMA (4) ügyben az Európai Bizottság elutasította a BMS „orphan” minősítés iránti kérelmét, mivel a BMS nem tudta megfelelôen bizonyítani, hogy az általa kifejlesztett gyógyszer (Emplicit) a néhány hónappal korábban törzskönyvezett Kyprolis gyógyszerhez képest jelentős előnnyel bír. A törzskönyvezési folyamat során ugyanis, az orphan minősítés újraértékelésekor, közvetlen vagy közvetett összehasonlító adatok benyújtása szükséges a minősítés megerősítéséhez, azonban ez frissen törzskönyvezett készítmények esetén nehézségekbe ütközik, mivel nem állnak rendelkezésre publikált adatok. Az Európai Bíróság ettôl függetlenül megállapította, hogy a 141/2000/EK rendelet alkalmazása alól ez sem jelent kivételt. 

A státusszal járó előnyök 

A ritka betegségek gyógyszereként való minősítéssel járó előnyök között szerepel a tudományos tanácsadás, amelyet a szponzor az EMA-tól kaphat. Ezenkívül a ritka betegségek gyógyszereit központosított eljárásban törzskönyvezik, ami szintén előnyös, hiszen gyorsabb és olcsóbb, mint a decentralizált vagy kölcsönös elismerési eljárások. Ezen felül a kérelmezők teljes vagy részleges díjcsökkentésben részesülnek. 

Az üzletileg legfontosabb előny azonban az, hogy a szponzor számára 10 évre kizárólagosságot biztosítanak a termék forgalmazására azon terápiás javallat tekintetében, amelyre a ritka betegségek gyógyszere minősítést megadták. 

Az exkluzivitás azt jelenti, hogy a Közösség és a tagállamok a tízéves időszak alatt nem fogadhatnak be más forgalombahozatali engedély iránti kérelmet, illetve nem adhatnak ki forgalombahozatali engedélyt, vagy nem fogadhatnak el meglévő forgalombahozatali engedély kiterjesztésére vonatkozó kérelmet ugyanarra a terápiás felhasználási területre, egy hasonló gyógyszer tekintetében. 

A kizárólagossági idôszak hat évre csökkenthető, ha az ötödik év végén bizonyítható, hogy a kérdéses gyógyszer már nem felel meg a minősítési kritériumoknak. Például azért, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kiderül, hogy túl nyereséges ahhoz, hogy a piaci kizárólagosság további fenntartása indokolt lehetne. A kizárólagossági időszak azonban 12 évre is meghosszabbítható, ha a gyógyszer gyermekekre gyakorolt lehetséges hatásait is megvizsgálták és ezt az alkalmazási előiratban is szerepeltetik. 

Dr. Bíró Helga Partner© 
Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie 2019 

Figyelmeztetés! A fentiek nem minôsülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot. További információért keresse a szerzôt (Tel.: (1) 302-3330, helga.biro@bakermckenzie. 

1/ A Közösségben letelepedett természetes, vagy ott székhellyel rendelkezô jogi személy, aki/ amely egy gyógyszer ritka betegségek gyógyszereként való minôsítését kezdeményezi, vagy már megszerezte ezt a minősítést.
2/ Community Register of orphan medicinal products for human use; http://ec.europa.eu/health/ documents/community-register/html/index_en.htm.
3/ T-80/16 Shire Pharmaceuticals Ireland v EMA (2018. március 22.)
4/ T-329/16 BMS Pharma EEIG v Európai Bizottság és EMA (2018. december 5.) 

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>