Szolgáltatásalapú patikai munka

A kanadai gyógyszerész szerepe az egészségügyben

Kanadában a gyógyszerészek sokrétű feladataik révén komoly felelősséget vállalnak, és a betegeknek is nagy segítségére tudnak lenni. Gyógyszerész szerzőnk tízéves kintléte alatt meggyőződött róla, hogy ez a rendszer egyszerre szolgálja az ottani kollégák tudásának hatékony kihasználását, ezáltal az orvosok tehermentesítését, és nem utolsósorban a patikák fenntartható finanszírozását.

A kanadai közforgalmú patikákban dolgozó gyógyszerészek feladatköre sokat bővült az utóbbi években, és ma már jóval összetettebb, mint Magyarországon. Vannak olyan beosztott gyógyszerészek, akik a munkaidejük 70-80 százalékában különböző szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, és gyógyszerek kiadásával csak a fennmaradó időben. Most főként koronavírus-vakcinákat adnak be és a betegek gyógyszerelését ellenőrzik, de mint látni fogjuk, a tevékenységük ennél azért színesebb.

123rf.com

A szolgáltatások elvégzésére akkor jogosultak a gyógyszerészek, ha már túl vannak a szükséges akkreditált képzéseken, és utána is rendszeresen járnak az előírt tréningekre (például csak akkor olthatnak, ha háromévenként abszolválják a Vöröskereszt vonatkozó kurzusát). Megéri teljesíteni a feltételeket, mert az ebből a forrásból származó bevétel összemérhető a gyógyszertárak árrésbevételével. A finanszírozás három irányból érkezik: az államtól, azaz a társadalombiztosítástól, a magánbiztosítóktól és maguktól az ügyfelektől.

A magisztrális nem kötelező

Mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyógyszerészek energiája elaprózódik a sok tennivaló között: vannak feladatok, amelyekkel nem kell mindenütt vesződni. Magisztrális gyógyszerkészítést régiónként csak egy-egy patikában végeznek, a készítmények pedig postai úton vagy a nagykereskedők közreműködésével jutnak el oda, ahol szükség van rájuk. Ennek alapvetően anyagi oka van: a gyógyszertárak többségének könnyebbség, hogy nem kell fenntartania magiszobát, ahol viszont felvállalják, ott szépen megélnek belőle.

Szolgáltatásból van majdnem kéttucatnyi, köztük olyanok, mint a diabétesz- és asztmatanácsadás, a részvétel a leszoktató programokban (dohányzás, heroin, opioidok), a különböző mérések, tesztek (vércukorszint, Helicobacter pylori stb.) vagy a már említett vakcináció (nemcsak a jelenlegi járványhelyzetben). Az alábbiakban a legfontosabbakat mutatjuk be.

Adaptáció. Ennek több fajtája van: recepthosszabbítás, receptutasítás módosítása, formulaváltoztatás, dózisváltoztatás, terápiás változtatás (gyógyszercsere egyazon terápiás csoporton belül). Mindegyik esetében arról van szó, hogy bizonyos körülmények között a gyógyszerésznek, ha indokoltnak látja, joga van valamilyen szempontból módosítani azt, ami az orvosi rendelvényen szerepel. A lehetőség mögötti alapelv úgy foglalható össze, hogy mindennek a beteg érdekében kell történnie, az ő megfelelő ellátása fontosabb, mint a merev előírások, ehhez a célhoz igazodik a rendszer működése. Az orvosok és a gyógyszerészek között fennálló partneri viszony miatt előbbiek mindezt nem a munkájukba történő beavatkozásként élik meg.

Ezeket a módosításokat nemcsak joguk van a kanadai kollégáknak elvégezni, de a patikák pénzt is kapnak utánuk, hiszen aktívan hozzájárulnak a betegek jobb kezeléséhez. Bizonyos szabályokat természetesen be kell tartani. A módosításokat kötelező részletesen dokumentálni a vonatkozó kódokkal, és az orvost mindig 24 órán belül értesíteni a történtekről. Fontos, hogy az adaptációs döntéshozatalnak szintén feltétele a dedikált képzéseken való részvétel. A terápiás cseréket pedig csak egy megadott táblázat alapján lehet elrendelni.

Receptfelírás. Bizonyos kisebb betegségekre, meghatározott gyógyszercsoportokból, a patikus is felírhat gyógyszert. Komoly képzés elvégzése szükségeltetik hozzá. Az orvosok tehermentesítése érdekében egyre inkább támogatják az egész országban.

Terápiapróba. A gyógyszerész nem adja ki a felírt 3 havi adagot, csak 2 hetit, hogy kiderüljön, milyen terápiás eredményt hoz.

Laborrendelés. Ha a gyógyszerész kompetensnek érzi magát, és elvégezte a megfelelő kurzust, akkor jogában áll laborvizsgálatot kérni.

Gyógyszerrendelés genetikai profilra. A gyógyszerész genetikai vizsgálat eredményei alapján állítja be a beteg gyógyszerelését.

Vészhelyzeti expediálás. Olyan esetekben jogosult a patikus recept nélkül is kiadni receptköteles gyógyszert, ha a beteget súlyos egészségkárosodás érné, mire megszerzi a receptet az orvostól.

Kiszállítás. Vannak olyan termékek, amelyeket csak maga a gyógyszerész vihet házhoz, és a beteg saját kezébe kell adnia (például kábítószernek minősülő készítmények). De az egyszerűen csak receptköteles készítményeket, ha a patikus telefonon megadta róluk a szükséges felvilágosítást, akkor egy sofőr is házhoz szállíthatja a patika járművével. Ennek természetesen külön díja van.

Warfarin-menedzsment. A Warfarin-dózis beállítása az INR-értékek alapján, melyek szintjét a patika e célra kialakított, betegtanácsadásra szolgáló helyiségében lehet mérni. Akkreditált kurzus szükséges hozzá.

Kiadás megtagadása. A gyógyszerésznek jogában áll nem kiadni egy gyógyszert, ha életveszélyes interakciót vagy dózist érzékel. Ekkor kötelező az orvossal kapcsolatba lépni. Felírási hibák, mint mindenhol, Kanadában is előfordulnak, ezért ez egy fontos utolsó ellenőrzési pont.

Gyógyszerelés áttekintése. Kötelezően felajánlandó szolgáltatás azoknak, akik legalább 5 receptköteles gyógyszert szedtek rendszeresen az elmúlt 6 hónapban, de bármilyen problémás esetben ajánlható. Különösen olyan esetekben hasznos, amikor valaki kórházi kezelés előtt vagy után áll. A társadalombiztosítás finanszírozza, évente közel 100 millió kanadai dollárt (kb. 24 milliárd forint) fordít erre.

Hogy működik mindez a gyakorlatban?

Lássunk néhány példát – nem elméleti lehetőségeket, hanem megtörtént eseteket.

  • A beteg már 6 hónapja szedi a vérnyomáscsökkentőt és a koleszteringyógyszert, kérdése nincs, a dózist beállították, a kiváltás rendszeres, minden rendben van. A gyógyszerei lassan elfogynak, új receptre lenne szüksége, de a pandémia alatt az orvosa nagyon leterhelt. Ebben az esetben a gyógyszerész 6 hónappal meghosszabbíthatja a recepteket, az orvos értesítése mellett.
  • Egy gyereknek tablettaként írt fel az orvos antibiotikumot. A gyerek lázas beteg, aznap be kellene szednie az első adagot, de nem tudja lenyelni a tablettát, az orvos pedig nem elérhető. A receptet a gyógyszerész adaptálja: ugyanazt a dózist egy szuszpenzió formájában adja ki.
  • Harmincas férfi beteg, elmondása szerint asztmás, hoz egy receptet: a gyógyszer a Foster, az utasítás naponta 4-szer 2 befújás. A gyógyszerész feltesz néhány kérdést, kiderül, hogy a beteg a Ventolint szerette volna kiváltani. A rendszerben látszik, hogy mindkettőt rendszeresen használja. Az orvos aznap már nem elérhető, így a gyógyszerész az eredeti receptet adaptálja, az új utasítás napi 2-szer 1 befújásról és utána szájöblítésről szól. Egyúttal kiadja a Ventolint is, 4-szer 2 befújás utasítással. A változást a megfelelő kóddal dokumentálja, az orvost értesíti.
  • A diabéteszes beteggel folytatott beszélgetés során kiderül, hogy problémája van, az inzulint mindig ugyanoda adja be magának a hasfalba, ezért többször érzékel hipoglikémiát. A gyógyszerész a konzultációs szobában megmutatja neki a helyes beadási módszert, ehhez használva a nemzetközi FIT ajánlásokat és a patikában elérhető online információs rendszert. A történteket dokumentálja, elküldi az orvosnak, aki megköszöni a közreműködést, a patika pedig mindezért térítésre jogosult.
  • A patikai szoftver egy szűréssel megmutatja, a kiváltott gyógyszerek alapján kik azok a betegek, akiknek hasznos lehet az asztmatanácsadás. A gyógyszerész felhívja őket, felajánlja a tanácsadást, és akik igénylik, azokkal időpontot egyeztet. Elhozzák a gyógyszereiket, a patika konzultációs helyiségében átnézik őket, válaszokat keresnek a betegek kérdéseire és megállapodnak a későbbi megbeszélések időpontjában. A gyógyszerész mindehhez korábban elvégezte a megfelelő kurzust, jellemzően online, a patika ebben anyagilag is támogatta, hiszen érdeke, hogy ilyen szolgáltatást tudjon kínálni.
  • Kevésbé ismert, de az Egyesült Államok mellett Kanadában is óriási probléma az opioidhasználat, 2020-ban naponta átlagosan 17 ember (!) halt bele az országban. A leszoktató programban résztvevő betegek a gyógyszereiket napi (idősebbek heti, esetleg kétheti) adagolással kapják meg a patikákból, elkerülendő a visszaéléseket. A gyógyszerész dolga a kiosztás, és figyelnie kell az esetleges interakciókra is.

Magyarországon természetesen nem lenne lehetséges mindezeket a szolgáltatásokat egy az egyben átvenni, már csak azért sem, mert a szabályozás szerint nem szabad megbontani a gyógyszereket, és az orvosok felírási szokásai is mások. A kommunikáció a beteg, az orvos és a gyógyszerész között messze nem olyan aktív, mint ahogy az Észak-Amerikában általában szokásos. Ugyanakkor jó részüket meg lehetne próbálni átdolgozni, az itteni szabályokhoz alakítani. El kellene kezdeni formálni a gondolkodást, megértetni mindenkivel, hogy a patikai árrés egyszerűen nem elegendő ahhoz, hogy elfogadható bért adjunk a közforgalomban dolgozó gyógyszerészeknek. Márpedig ha ebben nem lesz változás, nem tudjuk majd megakadályozni, hogy a szakemberek tömegesen külföldre vagy a szakma más területeire menjenek. Gondolkodni kellene azon, hogy mit tartalmazzon a reform, amely részben már elindult az adherenciaprogrammal, és az oktatás területén is megtenni a szükséges lépéseket.

Dr. Kovarcsik Dorottya
gyógyszerész

Megjelent a Pirulatrend 2021. júliusi számában.

Korábban:

Rendszerezett, naprakészen tartott tudásanyag

Gyógyszerértékesítés helyett követéses beteggondozás