Új lehetőség feltalálóknak

Egységes hatályú európai szabadalom

A német Alkotmánybíróság június 23-ai döntésével közelebb kerültünk az egységes hatályú európai szabadalmi rendszer bevezetéséhez. Az új típusú szabadalom célja, hogy egyetlen bejelentéssel az EU 25 tagállamára kiterjedő oltalmat lehessen szerezni. Bemutatjuk az új rendszer alapjait és előnyeit, a közeljövőben várható fejleményeket és a magyar vonatkozásait.

Ha valaki egyszerre több uniós országra kiterjedő szabadalmi oltalmat szeretne, két lehetősége van. Indíthat országonként külön-külön eljárásokat, vagy igényelhet európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivataltól (EPO).

Ez utóbbi esetben, ha az EPO a szabadalmat megadja, a kérelmező eldöntheti, hogy a bejelentésben megjelölt államok közül mely országokban kívánja a szabadalmat hatályosítani (validálás). Ezekben az országokban a szabadalma ugyanolyan jogokat fog élvezni, mintha nemzeti bejelentést tett volna. A külön-külön tett nemzeti bejelentésekhez képest az EPO eljárása olcsóbb, és az adminisztráció is egyszerűbb.

123rf.com

A jelenlegi rendszer legnagyobb hiányossága, hogy az európai szabadalom nem egységes. Ez azt jelenti, hogy az EPO eljárása után több különböző nemzeti eljárásra bomlik, így valójában tagállamonként különböző szabadalmak jönnek létre. Magyarországon például az európai szabadalom hatályossá válásához az igénypontok magyar nyelvű fordítását is be kell nyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A jogérvényesítés szintén nehézkes, bitorlás esetén a szabadalmasnak minden államban külön kell perelnie.

Egyszerűbb és olcsóbb jogszerzés

Az európai szabadalom hiányosságai vezettek az egységes hatályú európai szabadalomhoz, melynek egyik pillére az 1257/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. Ezt az EU 25 tagállama fogadta el, Horvátország és Spanyolország egyelőre nem.

Az egységesség lényege, hogy formálisan is egyetlen európai (és nem több különböző, tagállami) szabadalomról van szó. Ez többek között azzal jár, hogy az egységes szabadalom az összes részt vevő tagállamban azonos oltalmat biztosít, azonos joghatással jár, valamint csak mindannyiuk tekintetében korlátozható, ruházható át, vonható meg vagy szűnhet meg.

Az egységes szabadalom igényléséhez egyetlen eljárást kell majd lefolytatni az EPO előtt:

  • A bejelentő az előzőekben ismertetett európai szabadalmat kell, hogy igényeljen. 
  • Ha az EPO az európai szabadalmat megadta, a bejelentő a meghirdetéstől számított egy hónapon belül az összes részt vevő tagállam területére díjmentesen igényelhet egységes hatályt.
  • Azzal, hogy az EPO bejegyzi az egységes hatályt az egységes szabadalmi nyilvántartásba, létrejön az egységes szabadalom.

Az egységes hatály legnagyobb előnye, hogy a bejelentő (és szabadalmas) az oltalommal kapcsolatos összes eljárást az EPO előtt intézheti. Például ugyanazt a fenntartási díjat ugyanabban a határidőben és ugyanabban a pénznemben (euró) kell megfizetnie, nem kell tagállamonként fizetnie a hatályossá tételért, a fordításért és a jogi képviseletért. A díjtáblázat alapján az új rendszer az olyan bejelentőknek kedvez, akik a lehető legtöbb országban (és nem csak néhány nagyobban) szeretnének oltalmat szerezni. Az egységes szabadalom mellett továbbra is lehet nemzeti szabadalmakat és “hagyományos” európai szabadalmakat igényelni.

Egységes Szabadalmi Bíróság

Az új rendszer másik pillére az Egységes Szabadalmi Bíróság (UPC) létrehozásáról szóló 2013-as megállapodás (Megállapodás). Ez nemzetközi szerződésnek minősül, ezért csak azután léphet hatályba, hogy a 25-ből 13 részt vevő állam – köztük Németország, Franciaország és Olaszország – ratifikálja, azaz törvényben kihirdeti. Mivel Németország négyévnyi alkotmányjogi huzavona után 2021. augusztus 12-én megtette, az utolsó nagyobb eljárási akadály is elhárult a hatálybalépés elől. A rendelet az egységes szabadalomról a Megállapodás hatálybalépésének időpontjából lenne alkalmazandó.

A UPC-nek az összes európai és egységes szabadalom kapcsán kizárólagos hatásköre lesz a bitorlási, nemleges megállapítási, megsemmisítési perek, ideiglenes és biztosítási intézkedések, valamint az EPO határozatainak felülvizsgálata kérdésében. Ezekben a tagállami bíróságok a jövőben nem járhatnak el, csak a nemzeti szabadalmakkal kapcsolatos eljárásokban rendelkeznek majd joghatósággal.

A UPC felállítása számos előnnyel jár a feltalálók és szabadalmasok számára. Egyrészt a bíróság ítéleteinek területi hatálya az összes részt vevő állam területére kiterjed majd. Másrészt, mivel egyetlen fórum jár majd el a számtalan tagállami bíróság helyett, kiszámíthatóbbá válik a jogalkalmazás. Végül az ügyintézés is gyorsabb lehet: becslések szerint átlagosan egy év kell majd egy ügy lezárásához.

Mi várható most?

Bár a német ratifikációval közelebb kerültünk az új rendszerhez, az becslések szerint csak 2022 közepétől lesz működőképes. A hatálybalépés után hétéves átmeneti időszak kezdődik, mely további hét évvel meghosszabbítható. Ezalatt a UPC és a tagállami bíróságok is eljárhatnak a “hagyományos” európai szabadalmak ügyében, sőt a szabadalmasok díjmentesen kérhetik a kizárásukat a UPC joghatósága alól. Ezzel szemben a UPC kezdettől fogva kizárólagosan jogosult az egységes szabadalmak kapcsán eljárni.

Az egységes hatályt bármely, a Megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően megadott európai szabadalom tekintetében lehet majd igényelni. Ez azonban a 25 részt vevő tagállamból csak azokra terjed majd ki, amelyek addig már ratifikálták a Megállapodást. Az oltalom kiterjedése a bejegyzés után ugyanaz marad, még akkor is, ha utólag volt újabb ratifikáció.

Magyarország kimarad

Magyarország támogatta az rendeletet, és aláírta a Megállapodás szövegét is, sőt a UPC bíráinak képzési központját Budapesten tervezték felállítani. Kérdés viszont, hogy az egységes szabadalom és a UPC joghatósága kiterjed-e majd hazánkra is.

Az Alkotmánybíróság ugyanis 2018-ban a kormány indítványára határozatot hozott a magyarországi ratifikáció tárgyában. Megállapította, hogy a UPC kizárólagos joghatósága miatt a magyar illetőségű személyek közötti jogvitákban magyar bíróságok már nem járhatnának el, holott az Alaptörvény szerint az ilyen ügyekben azok jogosultak dönteni. A Megállapodás kihirdetése tehát az Alaptörvénybe ütközne, így nem kerülhet rá sor. A kihirdetésre csak akkor lenne lehetőség, ha az Országgyűlés módosítaná az Alaptörvényt.

A gyakorlatban mindez azzal jár, hogy egységes szabadalmat hazánk vonatkozásában nem lehet majd igényelni. A jövőben is vagy nemzeti szabadalmi bejelentést kell tenni, vagy a (hagyományos) európai szabadalmat lehet hatályossá tenni.

Dr. Lendvai Zsófia
ügyvéd
Dr. Budai Mihály Egon
ügyvédjelölt
© Hegymegi-Barakonyi és Társa
Baker McKenzie 2021

Figyelmeztetés! A fentiek nem minősülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot. További információért keresse a szerzőket (Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, tel.: (1) 302-3330, e-mail: zsofia.lendvai@bakermckenzie.com).

Megjelent a Marketingpirula 2021. októberi számában.