Veszélyben a párhuzamos importőrök jogai?

Az átcsomagolás korlátai

Maciej Szpunar, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka egyik legújabb indítványában a párhuzamos kereskedelem tárgyát képező gyógyszerekkel foglalkozik. Szpunar e gyógyszerek átcsomagolása kapcsán szélesebb jogokat adna a gyakorlatot kritizáló gyógyszergyártó cégeknek, egyúttal szűkebbre szabná a párhuzamos kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások mozgásterét. Jogi szakértőink írása.

A párhuzamos kereskedelem az EU határain belül releváns. Lényege, hogy egy vállalkozás (importőr) alacsony áron vásárol gyógyszert egy tagállamban, majd azt magasabb áron, de tipikusan még mindig alacsonyabban, mint a gyártó, továbbértékesíti egy másikban.

123rf.com

Mivel a párhuzamos kereskedelem növeli a hamisított gyógyszerek forgalomba kerülésének veszélyét, az EU a közelmúltban több rendelkezést vezetett be a gyógyszerek eredetiségének ellenőrzésére. Maciej Szpunar főtanácsnok azt vizsgálja, hogy az új rendelkezések befolyásolják-e a gyártók és az importőrök jogai közötti eddigi egyensúlyt. Kötelesek-e az importőrök új csomagolást használni az eredeti újracímkézése helyett?

Nem kötelező

Szpunar szerint az importőrök bármelyik megoldást választhatják. Új csomagolást csak akkor kell használniuk, ha az eredeti csomagoláson új biztonsági elem elhelyezésekor nem lehet szavatolni, hogy az új elem az előzővel egyenértékű legyen. Az importőrök tehát a jövőben nem hivatkozhatnak arra, hogy azért használnak új csomagolást, mert kötelesek rá.

Szpunar azt is leszögezi, hogy a tagállamok sem írhatják elő az új csomagolás használatát (kivéve, ha az eredetin a biztonsági elemet nem lehet kicserélni). Ennélfogva ha az Európai Unió Bírósága (“Bíróság”) osztja Szpunar véleményét, akkor a gyártók sikerrel támadhatják meg az ilyen tagállami előírásokat (például Dániában és Svédországban).

Vajon felléphetnek-e a gyártók az átcsomagolás adott módjaival szemben? Szpunar elsőként azt vizsgálja, hogy a gyártó felléphet-e a manipulálás elleni eszköz kicserélésével (ha az annak ellenőrzését vagy a csomagolás beteg általi felbontását követően látható vagy érzékelhető nyomokat hagy) vagy az eredeti csomagolás biztonsági elemeinek helyettesítésével szemben.

Az akadály nagysága

A Bíróság szerint a gyártó jogait korlátozhatja, ha a joggyakorlás a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásához vezetne. Szpunar szerint így azt kell megvizsgálni, hogy az importőr előbbi intézkedése olyan erős ellenállást eredményez-e az adott gyógyszerrel szemben, hogy az az importáló tagállam piacára való tényleges belépés valós akadálya lenne. Ennek megfelelően a gyártó általában jogosult fellépni, kivéve, ha az importőr az adott intézkedés nélkül nem tudna belépni az adott piacra.

A főtanácsnok szerint ezt az elemzést kizárólag védjegyjogi alapon kell elvégezni. Másként szólva: a hamisított gyógyszerek forgalomba kerülése ellen hozott szabályok nem befolyásolják a gyártók és az importőrök jogait, mivel azok nem a védjegyjog körébe tartoznak, így ennek az elemzésnek a körén kívül esnek.

Védendő védjegy

Szpunar a gyártó mellett foglal állást abban is, hogy az felléphet-e az új csomagolással szemben, ha azon az importőr a gyártó védjegyei közül csak néhányat tüntetett fel, azokat más megjelölésekkel helyettesítette, és e védjegyeket csupán az áru nevére és gyártójára való hivatkozásként használta. Ha a védjegyet nem tüntették fel az új csomagoláson, akkor azzal a védjegy egy sajátos funkciója (áru származásának biztosítása) sérül, és ilyen esetben a gyártó (mint védjegyjogosult) mindig jogosult fellépni.

A főtanácsnok tehát követi a Bíróság hasonló ügyekben hozott ítéleteit, amelyek a párhuzamos importtal kapcsolatban általában a gyártók jogai mellett foglalnak állást, és azok korlátját abban határozza meg, hogy az átcsomagolás szükséges-e az adott piacra történő belépéshez. Azonban nem ad határozott válaszokat, mivel a nemzeti bíróságokra bízná annak eldöntését, hogy ez a korlát fennáll-e.

Az indítvány nem köti a Bíróságot, bár általában követni szokta a főtanácsnok érvelését. Ítélet az elkövetkező hónapokban várható.

Dr. Lendvai Zsófia
ügyvéd
Dr. Budai Mihály Egon
ügyvédjelölt
© Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker McKenzie 2022

Figyelmeztetés! A fentiek nem minősülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot. További információért keresse a szerzőket (Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, tel.: (1) 302-3330, e-mail: zsofia.lendvai@bakermckenzie.com).