Az extraprofitadókról szóló kormányrendelet tavaly december 23-án megjelenő, majd másnap hatályba lépő módosítása, amely kiterjeszti a nyári különadó-szabályozást a gyógyszergyártókra, számos gyakorlati kérdést vet fel az adókötelezettség megállapítása terén – írja közleményében a Deloitte.
Tekintve, hogy az adóalanyok körét az általuk végzett tevékenység TEÁOR-besorolása alapján határozták meg, nem egyértelmű, hogy “önmagában az érintett tevékenységek cégnyilvántartásban történő szerepeltetése adófizetési kötelezettséget keletkeztet-e” azon cégeknél, amelyek ténylegesen nem gyártanak – idézi e közlemény Fábián Dorottyát, a tanácsadó cég egészségüggyel foglalkozó csoportjának vezetőjét.
A rendelet megfogalmazása a tartalmi szempontú értelmezést támasztja alá, tehát hogy csak a ténylegesen gyógyszerkészítményt vagy gyógyszeralapanyagot gyártó vállalkozásoknak kell fizetniük. Hivatalos értelmezés és gyakorlat hiányában azonban a kérdés továbbra is bizonytalan.
“Ezenfelül nem látható előre, hogy a hatóságok milyen módon fogják ellenőrizni az adókötelezettség fennállását, és milyen módon kell igazolniuk a cégeknek, hogy az adott adóévben ténylegesen nem végeztek gyártási tevékenységet”
– tette hozzá Bella Márió, a csoport szenior menedzsere.
Mivel a különadó a gyártó cégeket célozza, kérdés, hogy a vegyes – tehát az adókötelezettséget keletkeztető gyártás mellett egyéb, például kereskedelmi, logisztikai – tevékenységet végző vállalkozások is a teljes nettó árbevételük után kötelesek-e az adót megfizetni. A rendelet jelenlegi szövege arra enged következtetni, hogy a különadó alapjának meghatározásakor az adózónak nincs lehetősége szegmentálni az árbevételét.
A fentieken túl gyakorlati kérdések vetődhetnek fel a bérgyártás, az eltérő üzleti éves adózók, valamint a rendelet területi hatálya kapcsán. A bizonytalanságok miatt javasolt minden olyan vállalkozásnak, amelyet érinthet az adókötelezettség, áttekinteni a tevékenységét – hívja fel a figyelmet a Deloitte.
