Egyszerűség és tervezhetőség

Gyógyszerészet Norvégiában magyar szemmel

Nyáron több cikket is közöltünk egy magyar gyógyszerész tollából arról, hogy milyen a patikai munka Kanadában. A kitekintést most Európa egyik leggazdagabb államával, Norvégiával folytatjuk. Egy csaknem egy évtizede az északi országban dolgozó kolléga mesél a tapasztalatairól.

Dobó György 1992-ben végzett a SOTE-n, Budapesten több mint 10 évig volt saját gyógyszertára, később hazai és külföldi cégeknél dolgozott különböző pozíciókban. Utoljára, 2011 előtt, igazgató volt a gyógyászati segédeszközöket gyártó dán Coloplastnál. Miután megházasodott, a feleségével úgy döntöttek, hogy külföldön telepednének le. „Körülnéztünk, hol könnyű gyógyszerészként elhelyezkedni, mely országokban fogadják el az itthoni diplomát, és végül Norvégiára esett a választásunk. Két hónapos procedúra során megszereztem a papírokat, amelyeket itt be kellett nyújtani, 2013 áprilisában kiköltöztünk, és azóta norvégiai patikákban dolgozom” – foglalja össze eddigi pályafutását.

Kevés a független patika

Jól ismeri a közeget, nyolc év alatt megfordult a jelentős piaci szereplők háromnegyedénél. Az országban a gyógyszertárak többsége három nagy lánc valamelyikéhez tartozik: a Vitus az egyik norvég nagykereskedőé, az Apotek 1 a Phoenix Grouphoz tartozik, a Boots pedig angol-amerikai hátterű. Van egy kisebb franchise-lánc is, a Ditt Apotek, és kevés független szereplő. „A Vitusnál kezdtem egy egészen kis faluban, két év múlva a Bootsnál kaptam állást Stavangerben, aztán elmentem a Ditthez gyógyszertárvezetőnek, most pedig már két hónapja szabadúszóként több patikában dolgozom helyettesítőként.”

123rf.com

Kérdésünkre, hogy nehéz volt-e az idegen környezetben többször váltani, azt feleli: a rendszer annyira jól szervezett és egységes, hogy a patikusi munka szempontjából alig van különbség a láncok között. Tulajdonostól függetlenül minden gyógyszertár ugyanazt az alapszoftvert (FarmaPro) használja 2010 óta. A patikák, mint sok más nyugati országban is, inkább drogériákra hasonlítanak, az alapterület 80 százalékát a szabadpolcos OTC-árukészlet foglalja el, és sokkal szélesebb a termékskála, mint Magyarországon. „Érdekes viszont, hogy a gyógyszertörzs az otthoninak a 30-40 százaléka. Ezen belül sok a generikus, és azok kimondottan olcsók a nyugat-európai árszínvonalhoz képest. A nagy originális gyártók természetesen jelen vannak, de a törzskönyvezés nagyon drága folyamat.”

Az új magyar FoNo megjelenésének idején (a témáról lásd cikkünket a 4-5. oldalon) kiváltképp érdekes, hogy Norvégiában nincsen magisztrális gyógyszerkészítés. „Évekkel ezelőtt megszüntették, egyvalami maradt meg belőle: a nagykereskedők bizonyos antibiotikumokat por alakban szállítanak, és a gyógyszertárakban öntik hozzá a desztillált vizet” – magyarázza Dobó György, hozzátéve, hogy a helyi lakosság egyébként örvendetesen kevés antibiotikumot szed.

Szakasszisztens? Minek?

Egészen másképp ítéli meg a képzés kérdését. Azt mondja, gyógyszertári asszisztens lényegében bárki lehet némi kereskedelmi tapasztalattal. Van ugyan egy kétéves képzés, amely a szakközépiskolák utolsó két évében végezhető el, de nem kötelező, ezért kevés asszisztensnek van meg ez a végzettsége. Előfordul, hogy esetükben a szakmai tudás hiánya problémákat okoz, mert a patikaüzemeltető cégek szeretnek azon spórolni, hogy tapasztalatlan alkalmazottakat vesznek fel kevesebb pénzért. „A tulajdonosok profitorientált szemléletének akadnak más hátulütői is: nagy a nyomás a patikusokon a keresztértékesítés irányába, ez ellen már a társadalombiztosítás is felemelte a szavát.”

Gyógyszerészképzés kétfajta van: aki három év után befejezi az egyetemet, az úgynevezett receptáló gyógyszerész lesz. Az ötéves mesterképzést elvégzők a szakgyógyszerészek, ők jogosultak tájékoztatni a betegeket, ha kérdésük van, konzultálni az orvosokkal, amennyiben szükséges, és ők felügyelik a gyógyszerkiadás során a kommunikációt. Értelemszerűen a felelősségük is nagyobb. Főszabályként legalább egy gyógyszerésznek és egy asszisztensnek mindig kell lennie a patikában, de azt már nem kötik ki, hogy az a gyógyszerész milyen minősítésű. Gyógyszertárvezető viszont csak szakgyógyszerész lehet.

Ajánlott, de nem kötelező a továbbképzés sem. Van egy online oktatási rendszer, amit minden gyógyszertári dolgozó ingyenesen használhat, és a cégek többnyire maguk is szerveznek kurzusokat. A gyógyszertárvezetők havonta kiírják, hogy mely 2-3 oktatást ajánlják, kapcsolódva a negyedéves kampányokhoz. A végén ki kell tölteni egy tesztet, az eredmény pedig bekerül egy közös, állami fenntartású rendszerbe.

Maximált önrész

A receptek 80 százaléka elektronikus, több fajtájuk létezik. A teljes árú mellett van, amit 62 százalékban támogat a tb, a fennmaradó 38 százalékot a beteg fizeti, de maximum évi 2400 koronáig (kb. 85 ezer forint). Ennek speciális változata az egyedi elbírálású recept, amihez orvosi indoklás kell. Az altatókat például nem támogatja a tb, de ha valaki igazoltan alvászavaros, akkor egyedi elbírálás alapján ingyen is kaphatja, amire szüksége van. Nemcsak orvosok írhatnak receptet, a védőnők jogosultak fogamzásgátlót rendelni 16 és 21 év közöttieknek, a gyógyszerészek pedig influenza-, illetve most Covid-vakcinákat. Létezik telefonrecept is, amire akkor van szükség, ha a felhőből valamiért nem tölthető le az eredeti, de az orvos szóban megerősíti annak tartalmát.

Gyógyszertárat nyitni nem bonyolult, viszonylag kevés követelménynek kell megfelelni, és a működési engedély rögtön 30 évre szól. Nem szabályozzák az elhelyezkedést sem, előfordul, hogy egyetlen közepes méretű bevásárlóközpontban három patika is van. „A jogszabályi környezet ugyanakkor nagyon stabil, nincsenek ad hoc változtatások. Így az üzlet kiszámítható, egy új gyógyszertár a második-harmadik évében már általában nyereséget termel.” A patikák száma így is ezer alatt van a Magyarországnál négyszer nagyobb – igaz, feleakkora népességű – országban.

Megbízható rendszer

A felhasználóbarát szemlélet az említett FarmaPro rendszerben is megjelenik: a szoftver informatív, egyszerű és könnyen követhető, amellett ritkán áll le. „Mióta itt vagyok, háromszor tapasztaltam ilyet, ebből egy volt 10 percesnél hosszabb üzemzavar. Többször jeleztem az MGYK-nak, hogy ezt a szoftvert érdemes lenne tanulmányozni, a magyar viszonyokhoz igazítva egy hasonlót bevezetni otthon. A munkát biztosan megkönnyítené, de a receptcsalások ellen is hatékony lehetne. Megkerestem magát az EESZT-t is, felajánlottam a segítségemet a javításhoz, de nem kaptam választ” – említi Dobó György.

Sokféle szolgáltatást is végeznek a patikák, a betegek szeretik ezeket, mert nem kell időpontot foglalni, mint az orvoshoz. Ilyen a tb által finanszírozott, új gyógyszerhez kapcsolódó betegkonzultáció, az asztmatanácsadás, illetve a vérnyomás-, BMI-, és koleszterinszint-mérés, az anyajegyszűrés és a vakcináció. „Utóbbi szerintem és a helyi kamara szerint is problémás, mert az anafilaxiás sokk esetleges előfordulására nincsenek felkészülve a gyógyszertárakban dolgozók. Ezzel együtt a kamara erős, jól érvényesíti a gyógyszerészek érdekeit, legyen szó a bértárgyalásokról vagy munkaidőről.”

Megjelent a Pirulatrend 2021. októberi számában.