Jobb félni, mint megijedni

Intenzív felkészülés egy esetleges H1N1 influenza-világjárványra

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) június elején világjárványnak minõsítette a korábban sertésinfluenzának nevezett, a H1N1-es vírustörzs által kiváltott nagymértékû megbetegedési hullámot. Több gyógyszergyártó is azt ígéri, a szezonális influenza idõszakára már nagy mennyiségben tudja biztosítani a rezisztencia kialakításához szükséges oltóanyagot.

 

Mint ismeretes, az Egészségügyi Világszervezet 2009. június 11-én hatosra emelte a pandémiás riasztási fokozatot, s ezzel kihirdette az influenza-világjárványt. A WHO jelentése szerint világszerte eddig mintegy 30 ezer megbetegedést és 145 ember halálát okozta az áprilisban felbukkant H1N1 vírus. Pesszimista, és éppen ezért elõrelátó becslések szerint az elkövetkezõ egy év során a világ lakosságának akár a 30 százaléka is megbetegedhet, s a pandémia 60–150 millió halálesettel járhat. Magyarország tekintetében – a legrosszabb esetben – 2,5 millió megbetegedéssel és 62 ezer fõs mortalitással számolhatunk.  
E riasztó számok ismeretében a felelõs egészségügyi szervezetek globális és helyi szinten is komoly intézkedési sorozatot léptettek életbe. A hatos riasztási fokozat kihirdetésével elõtérbe, illetve szükség esetén felhasználásra kerülnek azok a készítmények és termékek, amelyek segítségével az influenza megelõzhetõ, amelyek lelassítják a világjárvány terjedését, illetve amelyek segítenek a fertõzöttek gyógyításában. A WHO arra ösztönzi az egyes országokat, hogy szerezzék be a szükséges készleteket ezekbõl az eszközökbõl, illetve dolgozzanak ki cselekvési tervet a világjárvány kitörésének esetére.  

 

Az elsõ eredmények
A WHO ez év májusában valamennyi minõsített gyártónak a rendelkezésére bocsátotta az A (H1N1) influenzatörzset, hogy megkezdhessék a vakcina fejlesztését.
Elsõként a Novartis svájci gyógyszergyártó vállalat jelentette be, hogy a németországi Marburgban lévõ üzemükben elõállították az új típusú influenza vakcinájának elsõ, kísérleti adagját.
A vakcinát nem hagyományosan, tojásban állították elõ, hanem biotechnológiai úton, sejttenyészetben. „Gyorsasága mellett az is elõnye a sejtalapú gyártásnak, hogy a termelés ugrásszerûen növelhetõ. A berendezés hetente több millió dózis oltóanyag elõállítására alkalmas” – áll a cég közleményében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértõi szerint az engedélyezett, forgalomba hozható vakcina várhatóan ez év szeptemberét követõen válik hozzáférhetõvé.

 

Startra kész az oltóanyag hazai gyártója is
Németh Zsolt, a pilisborosjenõi Omninvest Kft. szóvivõje az MTI-nek elmondta, a készültségi szint emelésének számukra annyi az üzenete, hogy a szaktárca akár napokon vagy heteken belül felkérheti a céget az oltóanyag gyártásának megkezdésére. Hozzátette: az elmúlt években végrehajtott, összesen hárommilliárd forintba került fejlesztéseknek köszönhetõen minden – az összes alap- és segédanyag, így a vírustörzs, az embrionális tyúktojás, a személyzet, a megfelelõ mennyiségû csomagolóanyag, a hûtõ, raktár- és szállítókapacitás is – készen áll a H1N1 vírus elleni szer elõállításához.
Ha az Omninvesthez megérkezik a „zöld jelzés”, 60 napon belül ki tudják szállítani az elsõ dózist, majd hetente 500 ezer adag oltóanyagot képesek eljuttatni az oltóhelyekre. A cég szóvivõje szerint várhatóan az emberek 40–60 százalékát kell majd oltani, vagyis 4–6 millió adag vakcinára lesz szükség.

 

100 millió adag vakcina a fejlõdõ országoknak
2009. június 17-én, a Washington állambeli Seattle-ben megrendezett Pacific Health Summit csúcstalálkozó nyitóülésén Christopher A. Viehbacher, a sanofi-aventis vezérigazgatója bejelentette, hogy vállalata 100 millió adag szezonális influenza elleni vakcinát adományoz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számára. Továbbá, amint az A (H1N1) vakcina gyártása megkezdõdik, a Sanofi Pasteur – a sanofi-aventis Csoport vakcina üzletága – gyártóegységei teljes üzemben a világjárvány elleni vakcina gyártására állnak át, a vállalat a fejlõdõ országok esetén differenciált árképzést alkalmaz.

 

A leghatékonyabb a komplex védekezés
A járvány terjedését többféle termékkel és készítménnyel lehet lassítani, illetve megállítani: a H1N1 elleni védõoltás tömeges alkalmazásáig a járvány által érintett területeken a védõmaszkok, az antivirális készítmények és az antibiotikumok használata, valamint az általános higiénés normák betartása nyújthat megoldást. A védekezés leghatékonyabb módja ezek komplex alkalmazása. 
Addig is, amíg nem áll rendelkezésre a kifejezetten a H1N1 vírustörzs ellen kifejlesztett oltóanyag, az atípusos, vagyis elvileg bármilyen vírusfertõzés kezelésére alkalmas antivirális szerek alkalmazása jöhet számításba. Az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelõzési Hivatal, a CDC az elmúlt másfél hónap tapasztalataira alapozva közzétette, hogy két antivirális szert találtak hatékonynak a H1N1 fertõzöttek kezelése során: a Roche Tamifluját és a GSK Relenzáját. Emiatt a WHO – a CDC és az ECDC ajánlásai alapján – egyértelmûen rendelkezik arról, hogy a pandémiás felkészülés során ajánlott mindkét antivirális szer készletezése. Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok és számos európai ország is komoly készleteket hozott létre az egészségügyi szervezetek által megadott irányelvek szerint.
Magyarországon eddig kizárólag az állami és a vállalati szféra számára volt elérhetõ a GSK antivirális készítménye. Ezzel kapcsolatban Leitner György, a GSK ügyvezetõ igazgatója elmondta: „Vállalatunknál az a nemzetközileg is elfogadott álláspont, hogy a pandémia kezelése elsõsorban állami feladat. Egyedül az egyes nemzetek egészségügyi vezetése, valamint a vállalatok egészségügyi szakemberei dönthetnek arról érdemben, hogy mikor, milyen mértékben és módon használják fel az antivirális készítményeket, védõoltásokat és az egyéb pandémiás termékeket a védekezésre, illetve a kezelésre.” (Tegyük hozzá: amit az egyén eddig is megtehetett saját védelme érdekében, hogy beadathatta magának a szezonális influenza elleni védõoltást.)
Minthogy azonban a magyar kormány nem élt a GSK ajánlatával, a cég úgy döntött, hogy június második felétõl a patikákban is hozzáférhetõvé teszi készítményét, lehetõvé téve a lakosság számára, hogy gondoskodhasson saját maga védelmérõl.
A GSK az antivirális készítményének megnövelt mennyiségû gyártása és kiszállítása mellett pedig továbbra is az A (H1N1) influenzavakcina kifejlesztésére összpontosítja erõfeszítéseit. A WHO-tól május végén megkapott vírustörzs segítségével a GSK mind a kanadai, mind a német gyárában megkezdte a felkészülést az új vakcina kifejlesztésére. Esetükben az A (H1N1) vakcina elsõ adagjai várhatóan 4–6 hónapon belül állnak majd rendelkezésre, hatósági engedélyezésre.
A vakcinán és az antivirális szeren kívül a GSK pandémiás portfóliója magában foglalja azt a világszabadalomnak számító egészségügyi pandémiás maszkot is, amely más maszkokkal ellentétben vírusölõ szerrel van átitatva, így nemcsak mechanikusan, hanem kémiailag is védelmet biztosít a cseppfertõzéssel terjedõ kórokozók ellen. Ily módon nemcsak megakadályozza a vírus bejutását a szervezetbe, hanem a maszk felületén lévõ vírusokat el is pusztítja.
 

Összeállította: Tóth Tamás

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>