Vény nélküli lehetőségek

A gyógyszerpiac alakulása Magyarországon

Nem lehet nem észrevenni, hogy az elmúlt években folyamatosan zajlik egy komoly átrendeződés a hazai gyógyszer kiskereskedelmi szektorban. A klasszikus gyógyszertári modell átalakult, erősödött a patikaláncok jelenléte és megjelentek szabadpolcos patikák. A klasszikus vásárlások pedig kiegészültek az  étrend-kiegészítőkkel.  A választék bővülése nemcsak kihívást, de problémát is jelenthet a gyógyszerészek mindennapjaiban. Ezen kíván segíteni új rovatunk!

A 2012-es szabályozási hatások hátrányosan érintették a patikák helyzetét és negatív gyógyszerpiaci trendet eredményeztek. A gyógyszertárak egyre inkább érdekeltté váltak abban, hogy gazdasági helyzetüket optimalizálják. Míg 2012-ben a gyógyszertári forintforgalomban 6,6 százalékkal csökkent a hazai gyógyszerpiaci szektor az azt megelőző évhez képest, addig a tavalyi évben már 4,1 százalékos növekedésről és optimista trendekről beszélhetünk.
A vényköteles készítmények okozta árréstömeg-csökkenést a nagyobb árréssel rendelkező vény nélkül kiadható szerek forgalmazásával és ajánlásával igyekeztek kompenzálni a patikák.  Nem csak a gyógyszerészek, hanem a forgalmazók is felismerték a vény nélküli készítmények forgalmazásában rejlő lehetőségeket. Hazánkban az összforgalom 80 százalékáért  21 százalékkal több brand volt felelős 2015-ben az elmúlt évhez képest, ami jelentős szortiment bővülést jelent.

14813039 - vegetables in capsule concept vitamin from vegetables

A hazai gyógyszerpiac növekedésének motorja a vény nélküli szegmens
A gyógyszertári értékesítés alapján a vény nélküli szektor továbbra is töretlenül nő. 2015-ben az össz patikai forintforgalom harmada ebből a szegmensből származott. 2011-ben ugyanez az arány 26 százalék volt. Figyelembe véve mind a nagykereskedői és gyógyszertári értékesítést, megállapítható, hogy minden eddiginél többet költöttek a vásárlók vény nélküli szerekre. A gyógyszertári értékesítés alapján ebben a szektorban 2015-ben 9 százalékkal volt magasabb az éves forintforgalom, mint 2014-ben.  (1. ábra)

Az elmúlt öt év átlagos dobozforgalmi növekedése a regisztrált vény nélküli szektorban 3,5, míg az étrend-kiegészítők esetén 13 százalék. Mindemellett az egy patikára eső étrend-kiegészítő készletszint átlagosan 29 százalékkal volt magasabb 2015 decemberében az előző év ugyanezen időszakához képest. Összességében megállapítható, hogy az étrend-kiegészítők rövid és hosszú távon is jelentős növekedést mutatnak, emiatt érdemes részletesebben foglalkoznunk ezzel a szegmenssel.

tabl1
Az étrend-kiegészítők dinamikája
Az étrend-kiegészítők hazai diadalmenetét meghatározó vállalatok a Juvapharma, Teva, Béres, Walmark és az Omega Pharma, akik együttesen 15 százalékot, azaz átlagon felül nőttek gyógyszertári forintforgalom szerinti értékesítésben. Fejlôdés tekintetében a Teva léphetett a dobogó legfelső fokára 2015-ben: 735 millióval magasabb forintértékesítést produkált köszönhetően az Eurovit Multilong, a Valeriana Night márkáknak illetve a Mill and Joy termék bevezetésének.

Az abszolút értékesítésben dobogós Juvapharma 589 milliós fejlődését széles portfóliójából leginkább 19 különböző termékének köszönhette amiből a C-Vitamin készítménye emelkedett ki. Értékben a harmadik helyezett Béres 267 milliós fejlődését szintén leginkább a Béres Egészségtár D3 vitaminnak és a Béres
Actival Kid-nek köszönhette.

Terápiás csoportok szempontjából az étrend kiegészítők fejlődéséért leginkább a vitaminok, emésztést segítő szerek, fájdalomcsillapítók, szemvitaminok, megfázás tüneteit enyhítő szerek és az urológiai készítmények a felelősek.
A vitamin szegmens abszolút dobogós nem csak értékben, hanem dobozszámban is: több, mint 700 ezer dobozzal, azaz 9 százalékkal több vitamin étrend-kiegészítő fogyott a hazai patikákból 2015-ben előző évhez képest. Leginkább a C-vitamin és magnézium készítmények tartoztak az élbolyba.
A dobogó második fokát az emésztést segítő szerek csoportja foglalja el mind értékben és dobozszámban: 360 ezer dobozzal több fogyott ezekből a készítményekből 2015-ben előző évhez viszonyítva. A növekedés motorjai a gyomorpanaszok enyhítői és a probiotikumok voltak.
A harmadik legnagyobb étrend kiegészítő kategória a fájdalomcsillapítás. Leginkább az ízületi és mozgásszervi panaszokkal kapcsolatos készítmények uralják ezen terápiás csoport fejlődését: közel 39 ezer dobozzal fogyott több a gyógyszertárakból 2015-ben előző évhez képest. Ennek a többlet fogyásnak 86 százaléka az ízületi problémákkal kapcsolatos készítményekből állt. (2. ábra)

Mi a fogyasztó preferenciája?
Érdekes szempont annak vizsgálata, vajon mennyire határozzák meg az új készítmények piacra lépési ciklusai az étrend kiegészítők fejlődését. Sikerült-e egy stabil fogyasztói bázist kialakítani, vagy inkább nyitottak a fogyasztók az új készítmények irányába?
Az elmúlt öt év vizsgálatából kiderül, hogy a fejlődést nagyban meghatározzák az évről-évre megjelenő új étrend kiegészítők. 2015-re a teljes országos gyógyszertári dobozforgalom közel harmada újonnan piacra lépett készítmények és kiszerelések számlájára írható ebben a szegmensben. (Ugyanakkor a vény nélkül kapható gyógyszerek dinamikájához is hozzájárulnak az új készítmények, habár lényegesen kisebb mértékben.) Az étrend kiegészítők hazai növekedésének motorja tehát az innováció volt, amiért a fogyasztó magasabb árat is fizetett. 2015-ben az új piacra lépők egy dobozáért átlagosan 1860 forintot fizetett ki a vásárló a patikákban ami 18 százalékkal magasabb mint ugyanebben az évben egy régóta piacon lévő készítmény átlagos tranzakciós ára. Egyre többe kerül tehát az étrend-kiegészítő terápia?
Az új kiszerelések vizsgálata azt mutatja, hogy 2015-ben gyógyszertári forgalomba került új dobozok 41 százaléka nagy kiszerelésű, legalább 60 szemes, illetve több, mint 1 hónapra elegendő készítményt tartalmaz. Az ilyen nagy kiszerelésű étrend- kiegészítők a teljes szegmens forgalmának felét jelentették a tavalyi évben.

tabl2
Az étrend-kiegészítők sikeréért az innovatív új termék bevezetések illetve a nagyobb kiszerelések irányába történô eltolódás volt felelős a tavalyi évben. Mind a gyártók, gyógyszerészek és a fogyasztók is felismerték a szegmensben rejlő lehetőségeket. A gyártók marketing aktivitással, edukációval és kedvezményekkel igyekeznek támogatni a gyógyszerészeket,  utóbbit egyrészt saját árrésének növelésére fordíthatja  és tovább is adhatja fogyasztóinak a gyógyszertár.
Vajon meddig folytatódhat az étrend-kiegészítők diadalmenete hazánkban? Előrejelzések alapján egy ideig még biztosan kitart a pozitív trend, ezért érdemes figyelemmel kísérni ezt a szegmenst.
Nátly Veronika
IMS Health