Vajon milyen jó gyakorlatokat vehetnénk át a kanadai patikai rendszerből? Gyógyszerész szerzőnk tízéves kintlét után épp akkor tért vissza Magyarországra, amikor megjelent az e-recept – egy olyan fejlesztés, amelynek a bevezetése a tengerentúlon csak most kezdődik. Ugyanakkor azzal szembesült, hogy a gyógyszerészi munkát támogató eszközök terén itthon rengeteg a kihasználatlan lehetőség.
A 38 millió lakosú, kétnyelvű Kanadában valamivel több mint 10 ezer közforgalmú gyógyszertár, 42 ezer gyógyszerész es majdnem 9000 szakasszisztens van. A végzett gyógyszerészek 70 százaléka a közforgalomban, 15 százaléka az iparban és egyetemeken, további 15 százaléka pedig kórházban dolgozik. Az elérhető legfrissebb adatok szerint tavalyelőtt 34 milliárd kanadai dollárt (1 dollár = kb. 240 Ft) költöttek az országban receptköteles gyógyszerekre, ennek az összegnek a 34 százalékát állta a társadalombiztosítás. Ezen felül az állam évente több mint százmillió dollárt fordít a patikákban, gyógyszerészek által végzett különféle szolgáltatások finanszírozására.
Nagyobb gyógyszerészi szerepvállalás
A helyi egészségügy működése sok szempontból hasonlít az európai országokéra. A kanadai lakos a tb által biztosított ingyenes alapellátásra jogosult, ebbe beletartozik a sürgősségi ellátáson kívül például a szülés. Aki bizonyos nagyságú összeget elkölt közforgalmú gyógyszertárakban receptköteles gyógyszerekre, annak a költségei egy részét megtéríti a tb (a támogatás mértékét az előző évi jövedelme alapján számolják ki). A munkanélküliek gyógyszerköltségeit sok esetben teljesen egészében az állam állja.
123rf.com
Az egyik nagy különbség a magyar viszonyokhoz képest, hogy a gyógyszerészek szerepvállalása sokkal jelentősebb. Egy ottani gyógyszerésznek természetes, hogy beolt egy beteget, jelenleg például koronavírus elleni vakcinával, vagy folyamatosan felügyeli egy kábítószer-használó páciens terápiáját. Jellemzően a beteg orvosával együttműködve, közösen dolgozzák ki a kezelési tervet (patient care plan). A közforgalomban dolgozva is napi szinten konzultál orvosokkal. A patikák saját, „profile” néven ismert szoftvere rá van kapcsolva az adott tartományi rendszerre – az egész országot lefedő rendszer még nincs, de szó van róla, hogy lesz.
Hogy működik a profile?
Az asszisztens minden, receptre vásárolt gyógyszerre rátesz egy címkét, mielőtt kiadná – legyen az megbontott dobozból üvegbe kiszámolt 5 tabletta, idős beteg 1 hétnyi gyógyszere, gyári tapasz vagy magisztrális készítmény. Ezt a címkét a profile rendszerhez kötött gép nyomtatja. A következő adatokat tünteti fel rajta: dátum, a gyógyszertár neve és címe, a recept sorszáma, a felíró orvos neve, a beteg neve, a gyógyszer neve és hatáserőssége, mennyisége és DIN-száma, a generikum neve, ha szükséges, szedési utasítás, a kiadást ellenőrző gyógyszerész nevének kezdőbetűje, lejárati idő.
A gyógyszerész a címke felkerülése után kötelező csomagolási és klinikai ellenőrzést végez. Előbbi során azt nézi, hogy minden feltüntetett információ helyes-e, és a megfelelő gyógyszer dobozára van-e ragasztva. A klinikai ellenőrzés funkciója, hogy ha bármilyen probléma van, a gyógyszerész az ellátási lánc utolsó szakértő szereplőjeként észrevegye. Ilyen lehet a túl magas dózis, súlyos interakció, nem megfelelő gyógyszer felírása, túl rövid terápiás időtartam vagy nem megfelelő gyógyszerforma. Ehhez figyelni kell a profile-ban a beteg elmúlt 12 havi gyógyszerelését, recept nélkül szedett gyógyszereit és étrend-kiegészítőit, a potenciálisan felmerülő interakciókat, a szedési utasítást és az esetleges eltérést a felírt recept és a nyomtatott címke között.
A gyógyszerész azonban nincs egyedül hagyva ezzel a feladattal. Ha az adatok alapján súlyos problémát észlel, maga a rendszer már a címkenyomtatás előtt leállítja a folyamatot. Vagyis a betegbiztonság szempontjából kulcsfontosságú a patikában használt szoftver fejlettsége és az a tény is, hogy a gyógyszerész láthatja a beteg részletes adatait, teljes gyógyszerelését. Sőt, nemcsak láthatja, de a törvény kötelezi is rá, hogy a klinikai ellenőrzés során megnézze.
Amikor villog a piros lámpa
Milyen esetekben lehet mindez döntő jelentőségű? Hadd mutassam be ezt egy magyarországi, megtörtént esettel. Egy idős hölgynek felírt gyógyszereket váltott volna ki valaki. Volt köztük egy Tramadol csepp, egy Doreta (tramadol/paracetamol kombináció) és még egy Tramadol. Mindegyik recept felírási igazoláson volt, minden magyar jogszabályi követelménynek megfelelt. A három gyógyszert ugyanazzal a hatóanyaggal azért írta fel az orvos, mert épp hiánycikk volt a tramadol. Nem tudni, elég világosan elmagyarázta-e, hogy ha mindhármat az előírt adagban beszedi valaki, meghalhat túladagolásban. A három gyógyszer kiváltásának nem volt akadálya.
Ugyanez a következőképp nézne ki Kanadában: amikor az asszisztens a recepteket bevinné a rendszerbe, az leállna, nem engedné tovább, terápiás duplikáció miatti veszélyt jelezve. A gyógyszerész ekkor dönthet úgy, hogy nem ad ki a háromból egy vagy akár két szert, és ezt rögzíti is egy RF (refusal to fill, azaz a kiadás megtagadása) kóddal. Aztán felhívja az orvost telefonon, megbeszélik a továbbiakat, és elmagyarázza a betegnek vagy a hozzátartozójának, mit, miért csinál. Mindezt dokumentálja a recepten és a rendszerben.
Az EESZT nem áll le, a patikai szoftver jelezni ugyan jelez, de attól még az expediáló el tud jutni a zárásig. A jelzés nem elég erős, ha egy patikában olyan gyógyszereket váltanak ki, amelyek között interakció van (arról sem ad információt, hogy milyen súlyos az interakció). A patikus kevés információra lát rá, azokat frissíteni nem tudja, az orvossal jellemzően nem kommunikál. A hazai EESZT egy jól működő rendszer, de egész biztosan lehetne jobb. Más országok rendszereiből, így a kanadaiból átvehetnénk olyan elemeket, amelyek lehetővé tennék a gyógyszerészi feladatkörök bővítését, a munka hatékonyságának javítását. Így valódi követéses beteggondozást végezhetnénk a gyógyszerek disztribúciója helyett.
Milyen funkciókra lenne ehhez szükség?
A közforgalomban dolgozó gyógyszerész a mindennapi munkája során képes kellene legyen a következők elvégzésére, illetve ellenőrzésére az EESZT-ben:
- Személyes betegadatok frissítése, rögzítése
- Múltbeli allergiás reakciók
- Diagnosztizált betegségek, az információ forrásának megjelölésével
- Dohányzik-e a beteg?
- Az elmúlt 1-2 év laboreredményei
- Az elmúlt 12 hónap OTC-gyógyszerelése, a vonatkozó adatok frissítése
- Az elmúlt 1-2 év oltási adatai, beleértve az utazás miatti oltásokat
- Biztosítotti jogviszony és esetleges magán-egészségügyi biztosítások adatai
- A beteg egészségi állapotát jellemző egyéb adatok, például vérnyomás- és vérlipid-mérések értékei, glikolizált hemoglobin- és vércukorszint-mérések eredményei stb.
- Háziorvos elérhetőségei
Kovarcsik Dorottya
| Szerzőnk a Semmelweis Egyetemen végzett gyógyszerészként 2005-ben, majd családi okok miatt került Kanadába, ahol több mint 10 évig élt és dolgozott. Kiutazása után honosíttatta a diplomáját, öt vizsgát kellett letennie, hogy gyógyszerészként állást vállalhasson egy patikában. Később lehetősége lett volna egy kórházban elhelyezkedni, de első gyermeke születése miatt ez meghiúsult. Pár éve költözött haza a családjával együtt.
A terveink szerint júniusi számunkban megjelenő következő írásában szó lesz egy online terápiás rendszerről, mely sokat segít a helyi gyógyszerészeknek, hogy a mindennapokban hatékonyan és gyorsan tudjanak az orvosokkal kommunikálni, valamint elvégezni olyan feladatokat, mint az oltások beadása vagy a gyógyszerelés áttekintése egy idős betegnél. A harmadik cikkben pedig bemutatja azt a több mint egy tucat egészségügyi szolgáltatást, amelyet Kanadában a vezető és beosztott gyógyszerészek végeznek el. |
Megjelent a Pirulatrend 2021. májusi számában.
