Mi ér többet? A hatékonyság vagy függetlenség?

Franchise 2.: A magyar piacon is van létjogosultsága

Hat éve áll nyitva a lehetőség a hazai patikák számára, hogy valamelyik franchise-hálózathoz csatlakozva próbáljanak javítani az eredményességükön. A láncok bővülési tempója alapján egyértelműen van igény a szolgáltatásaikra és a tudásukra. A kamara elnöke szerint ugyanakkor akad néhány kérdés, amelyet érdemes mérlegelni az együttműködéssel kapcsolatban.

A magyar gazdaság más szektoraihoz képest a gyógyszer-kiskereskedelemben viszonylag későn, 2013 elején jelent meg a franchise-modell. A lépést alighanem az a helyzet ösztönözte, hogy a korábban gyorsan terjeszkedő hálózatok a patikanyitási moratórium bevezetése után nem tudtak tovább bővülni, így kézenfekvő megoldásnak tűnt a független szereplők felé fordulniuk.

Több százan közös ruhában

Az első hálózatot a beindulása után több is követte. Bár kívülről nem egyértelmű, hogy a ma létező számos kisebb patikalánc közül hány működik valódi franchise-ként, és melyek az inkább csak beszerzési társulásnak tekinthető lazább együttműködések, az biztos, hogy a legnagyobb franchise-rendszereknek több száz tagja van. Az elmúlt hat évben látott növekedési dinamikájuk arra utal, hogy a magyar piacon van létjogosultsága ennek az együttműködési formának is.

De mit kínálnak a rendszergazdák, ami ráveszi a patikatulajdonosokat az önállóság feladására? Márkát, marketinget, azon belül egyedül elérhetetlen marketingeszközöket, valamint azt, hogy a belépőknek kevesebbet kell az adminisztrációval foglalkozniuk, ezáltal időt takarítanak meg. Egyrészt tehát forgalomemelkedést, másrészt hatékonyságnövelést.

Terheket adhatnak le

Tény, hogy az olyan, nem konvencionális gyógyszerészeti ismeretet igénylő területek nélkül, mint a marketingkommunikáció, a beszerzési-kereskedelmi tevékenység, az értékesítéstámogatás vagy a vásárlásösztönzés, ma már nehéz hatékonyan gyógyszertárat működtetni. A franchise-átadó azt ajánlja, hogy ezeken a területeken központilag biztosítja a know-how-t és az erőforrást. Például kereskedelmi akciókat szervez, hűségprogramot üzemeltet, betegségspecifikus terápiatámogató és egészségprogramokat biztosít. A belépés egyszeri költsége az ígéretek szerint néhány százezer forint.

A döntés ezzel együtt nem könnyű. Az idegen brand megjelenése a saját patikán már eleve nehéz érzelmi lépés egy gyógyszerésznek, aki adott esetben a semmiből építette fel az üzletét. Sokan a függetlenség elvesztéseként élik ezt meg, jóllehet alapvetően gazdasági döntésről van szó. Mások nehezen viselnék, ha beleszólnának a döntéseikbe vagy egyszerűen nem akarnak havonta egyszer sem beszélgetni egy franchise-tanácsadóval, ezért nem kérnek a tagságból.

Vannak kényes pontok is

“Egy beszerzési társulás nyilvánvalóan előnyt jelenthet a patikák többségének, mivel a nagyobb rendelési volumen a jelenlegi rendszerben nyilvánvalóan jobb tárgyalási pozícióval jár. A franchise-rendszerekkel kapcsolatban azonban ezen felül vannak olyan szempontok is, amelyek megfontolásra érdemesek – mondta lapunknak dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke. – Az első, hogy a személyi jogos gyógyszerésznek a gyógyszer-gazdaságossági törvényben rögzített jogai és kötelezettségei megmaradnak-e vagy sem? Kérdéses, hogy lemondhat-e a jogszabályban rögzített menedzsmentjogai és kötelezettségei gyakorlásáról, hiszen egy magánjogi szerződés nem írhatja felül a törvényt. Nem vagyok abban biztos, hogy ezt mindegyik franchise-szerződésben figyelembe veszik. A másik kérdés, hogy jó és szabályos-e, ha a franchise-rendszergazda egyben közvetlenül vagy közvetetten résztulajdonos is az adott patikában. Ilyen esetben ugyanis a kisebbségi tulajdonos a tulajdoni arányához képest jóval erősebben tudja érvényesíteni az érdekeit a franchise-szerződésen keresztül. Problémásak lehetnek továbbá az olyan megállapodások, amelyek meghatározott termékek, termékcsoportok fokozott promóciójára és forgalmi volumenhez kötött értékesítésére presszionálják a gyógyszerészeket. Ezek ugyanis felülírhatják a gyógyszertárakban dolgozó szakemberek ugyancsak jogszabály által garantált szakmai önállóságát” – sorolta fenntartásait a kamara elnöke.

Növeli az egyenlőtlenségeket

Hankó Zoltán szerint bár nem kétséges, hogy a franchise-rendszerek többletforrást biztosítanak az átvevőknek, ezek a pluszforrások nem a teljes gyógyszerellátó rendszer kiegyensúlyozott működését szolgálják, hanem a franchise-rendszergazda – nem egy esetben nagykereskedő – érdekérvényesítő erejét növelik a gyógyszertárak felett, és az ágazaton belüli egyenlőtlenségeket növelik. Ráadásul az MGYK rendelkezésére álló adatok szerint azokban a gyógyszertárcsoportokban, amelyekben a franchise-modell dominál, a gyógyszertárak által fizetett szolgáltatási díjak ugrásszerűen megnőnek. “Ez azt valószínűsíti, hogy ezek a szolgáltatási díjak jelentős mértékben a franchise-rendszergazdákhoz folynak be. Hogy az anyagi előnyök és a többletköltségek hogyan viszonyulnak egymáshoz, azt természetesen mindig az adott gyógyszertárnak kell megítélnie” – tette hozzá.

Arra a felvetésünkre, hogy a láncok töretlen terjeszkedése a független patikák működési nehézségeire utal, az elnök azt válaszolta: “Egy franchise-szerződés keretei között a franchise-rendszergazda biztosan több olyan kötelezettséget levesz a személyi jogos gyógyszerész válláról, amellyel ő nem akar vagy nem tud foglalkozni. Az is valószínű, hogy ezeknek a szerződéseknek a segítségével a gyógyszertárak növelni tudják az eredményüket. Kérdés, hogy a fentiek fényében mindezt milyen áron érik el.”

A patikai franchise-ról szóló sorozatunkat következő számunkban a nagy magyarországi hálózatok bemutatásával zárjuk.

Galambos Péter

Emlékeztető

Előző számunkban, sorozatunk első részében azt vizsgáltuk, hogy külföldön miért olyan népszerű a franchise-modell a  gyógyszer-kiskereskedelemben, és miért óvnak tőle mégis sokan?

Felidéztük, hogy majdnem húsz éve a Washington Post terjedelmes riportban számolt be arról, hogy Maryland, Virginia és Washington D. C. több tucat patikája egy franchise-rendszerben egyesülve veszi fel a versenyt a piac legnagyobb szereplőivel. A sajtó kitüntető figyelmét az indokolta, hogy akkoriban még a világ legnagyobb gyógyszerpiacának számító Egyesült Államokban sem volt megszokott dolog, hogy gyógyszertárak ebben a formában működjenek. Bár a Medicap és a Medicine Shoppe International nevű franchise-lánc is évek óta létezett már, a bevett gyakorlat mégis csak a lazább kapcsolatot jelentő beszerzési társulások működtetése volt. Ám az nem bizonyult elég hatékony modellnek. A tagjainak ugyan ajánlhatott partnereket, de azt senki sem volt köteles figyelembe venni, így a beszállítók sem vették kellően komolyan a közösséget. A franchise melletti komoly érvnek számított a reménybeli jobb tárgyalási pozícióból, valamint a közös adminisztrációból és marketingtevékenységből adódó, évi 5 százalékosra becsült költségcsökkenés is.

A váltás persze nem jött be mindenkinek, a nagy befektetőktől független patikák száma tovább csökkent az elmúlt húsz évben, de az amerikai gyógyszer-kiskereskedelmi piac legismertebb brandjei közül ma több is franchise-rendszerben működik. A megítélésük kimondottan jó a fogyasztók körében, amiben egyes elemzések szerint vastagon benne van a jelentős részük által igénybe vett franchise-ok know-how-ja.

Ám arról, hogy mennyire válik a független gyógyszertáraknak előnyére, ha belépnek egy ilyen rendszerbe, még a világ leginkább franchise-osított gazdaságában, Ausztráliában is vita folyik. (Ott az egy főre jutó franchise-vállalkozások száma háromszorosa az amerikainak.)  Az egyik nagy gyógyszerészeti szakportáljuk öt pontban szedte össze, hogy a patikus tulajdonosoknak milyen rejtett buktatókra érdemes számítaniuk. Az ilyenek jobbára abból a tényből fakadnak, hogy a standard szerződések értelemszerűen az átadó érdekeit védik az átvevőkével szemben. Egyszersmind rávilágítanak arra, hogy a patika ugyan jogilag valóban önálló marad egy efféle konstrukcióban, de a gyakorlatban sok szempontból függő helyzetbe kerül. Legalábbis akkor, ha a tulajdonosa nem elég éber, s nem próbál változtatni a standard szerződés problémás pontjain.

 

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>