A költségcsökkentésben nincs több tartalék

25 éves a Phoenix Pharma

Tavaly februárban, néhány héttel a koronavírus-járvány magyarországi kezdete és a gyógyszertárak emlékezetes megrohamozása előtt lett a Phoenix Pharma vezérigazgatója Kaló Tamás. A közforgalmú szegmensben piacvezető nagykereskedő vezetőjét az árrésproblémáról, a GVH-vizsgálatról és a patikák változó igényeiről is kérdeztük.

Mekkora változás volt tavaly átvenni a cégvezetést a magyar gyógyszer-kereskedelemben intézménynek számító Küttel Sándortól?

Nagy megtiszteltetés és öröm volt, hogy átvehettem Sándortól a stafétabotot. 1996 óta vagyok itt, hosszú évekig gazdasági igazgatóként dolgoztam, majd immár több mint egy éve az operatív irányításért és a kereskedelmi területért vagyok felelős. Izgalmas és mozgalmas a feladatköröm, élvezem az új szerepet.

Ezek szerint az idén 25 éves cég teljes történetét belülről látta. Melyek voltak a legnehezebb időszakok?

Hatalmas változáson ment keresztül a gyógyszerellátási rendszer ezen időszak alatt, és valóban szembesültünk nagy kihívásokkal. A rendszerváltás után a gyógyszertárak privatizációja nagyon gyors folyamat volt, amihez a nagykereskedőknek is meg kellett újulniuk. Nagy kihívás volt természetesen a piacliberalizáció időszaka is, amikor alapjaiban változtak meg a piaci viszonyok. De említhetném még  2020 tavaszát is, amikor a járvány első hulláma idején a lakossági felvásárlás miatt hatalmas nyomás alá kerültek a  gyógyszertárak.

És mire gondoltak, amikor 2016 őszén Lázár János akkori kancelláriaminiszter a trafiktörvény apropóján azt mondta: „kapaszkodhatnak a gyógyszernagykerek is”?

Ez erős kijelentés volt, aminek hátterében valószínűleg a kórházak magas tartozásai álltak. Szakmai berkekben sokan a kórházi gyógyszerellátás monopolizálásának a szándékát sejtették mögötte. Nekünk nem volt erről konkrét információnk.

Váratlanul érte a minap bejelentett, a két nagy piaci szereplőt érintő GVH-vizsgálat? Van ötlete arra, hogy miért épp most indították el?

Minden gazdálkodó szervezet tevékenységének velejárói bizonyos időszakokban az állami hatósági vizsgálatok. Az adóellenőrzések, a gyógyszerszakmai inspekciók vagy a versenyhivatali vizsgálatok folyamatosan tükröt tartanak a működésünk elé, és eddig mindig alátámasztották az eljárásaink helyességét. Biztos vagyok abban, hogy ez a GVH-vizsgálat esetében is így lesz. Hogy miért éppen a pandémia legsúlyosabb időszakában indult, azt nem tudom. Mi támogatjuk a vizsgálatot, és mellette végezzük a munkánkat a legjobb tudásunk szerint. Nem hiszem egyébként, hogy a vizsgálat hatással lenne a patikák és kórházak folyamatos gyógyszerellátására.

Egy külföldi tulajdonú, szolgáltató nagyvállalat nem az aktuális gazdaságpolitika favoritja. Milyen a kapcsolatuk a kormánnyal?

Jók a tapasztalataink. Tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségpolitikában sokszor nehéz döntéseket kell hozni, de soha nem éreztük magunkat diszkriminálva. Egyébként ha visszagondolok az utóbbi 25 évre, a gyógyszer-nagykereskedelmi szektornak mindig szűkebbek voltak a politikai kapcsolatai, mint a gyártói vagy a gyógyszerészi képviseleteknek. Ugyanakkor az összekötő kapocs szerepünk széles rálátást ad az ellátási lánc problémáira, így a gyártókkal és a gyógyszerészi szervezetekkel egyeztetve, velük együtt tudunk ezek megoldására javaslatokat tenni a kormánynak.

A gyógyszerészek sem feltétlenül elégedettek a saját lobbierejükkel. A kamara honlapján nemrég megjelent egy rövid összevetés arról, hogy bizonyos nagy értékű gyógyszerek nagykereskedelmi árrése a patikai árrés sokszorosa.

Ennek az az oka, hogy a legmagasabb árréskategóriában a kiskereskedelmi árrés maximált. Ami közgazdasági nonszensz, hiszen a gyógyszertárak kockázata ezeknél a termékeknél a legmagasabb. De nemcsak a legdrágább, hanem minden támogatott készítmény árrése túl alacsony. Az árrést szabályozó rendeletet közel egy évtizede módosították utoljára, és azóta lényegesen emelkedtek a vállalkozások költségei, elég csak az utóbbi évek bérrobbanására gondolni. Ezt hosszú évek óta költségcsökkentéssel és folyamatoptimalizálással próbálják ellensúlyozni a patikák és a nagykereskedők is, azonban ebben már nincs több tartalék. Mindkét szektor az árrésből él, ha nincs elegendő forrás, akkor nem jut fedezet a szükséges beruházásokra és fejlesztésekre, alacsonyabb színvonalú szolgáltatást kapnak a betegek. Többletforrásra van szükség, és nem arra, hogy a nagykereskedelmi árrés csökkentéséből finanszírozzák a gyógyszertárak árrésének növelését. Ez így történt 2012-ben, és rengeteg feszültséggel járt, szembeállította az egyébként mindenben egymásra utalt két szektort.

A Phoenix-csoport 27 országban van jelen Európában. A kontinens más részeivel összehasonlítva is kicsi a magyarországi nagyker árrés?

Sokfajta modell van érvényben Európában, összességében azonban az árrés mértéke számít, és nemzetközi összevetésben az sajnos Magyarországon valóban nagyon kicsi. Az eredmény a forgalom 2 százalékát sem éri el, úgy, hogy az egész szektor rendkívül alacsony költségszinten dolgozik. Kicsit irigykedem is a külföldi kollégákra, náluk valamivel hosszabb a takaró. Azt gondolom, az alacsony árrés az oka a piac koncentrálódásának, hiszen a fedezeti pontot csak nagy volumen mellett tudják elérni a szereplők.

Akkor hogyan maradnak talpon a két nagyhoz képest egészen apró, regionális szereplők?

Éppen azzal, hogy regionális alapon és szűk szortimenttel működnek. Jellemzően csak a nagyobb árrésű cikkeket forgalmazzák, és kisebb földrajzi távolságra szállítanak.

A patikák egyre inkább szenvednek a munkaerőhiánytól. A nagykereskedelemben mekkora a gond?

A járvány előtti években nagy probléma volt, megnőtt a fluktuáció, és minden raktárunkban, illetve az adminisztratív munkakörökben is nehezen tudtuk pótolni a távozó kollégákat. A járvány súlyos gazdasági következményei némileg változtattak ezen, de például gyógyszerészeket most is nehezen találunk. A járvány után a gazdaság felpörgésével alighanem megint keresleti piac alakul majd ki.

Hogyan változtak a patikák igényei az elmúlt 25 évben?

Ilyen hosszú idő alatt rengeteg dolog változott, én csak kettőt emelnék ki. A növekvő versenyhelyzet miatt 2005 környékén fogalmazódott meg a gondolat, hogy a gyógyszertárak egymással és a nagykereskedőkkel összefogva, egymást erősítve jobb beszerzési kondíciókat tudnak elérni, és így versenyképes árat tudnak kínálni a vásárlóknak. A gyógyszertárak ebben támogatást várnak tőlünk, ami természetesen nekünk is fontos, hiszen ezzel hozzá tudunk járulni a vevőink stabil gazdálkodásához. A másik fontos változás éppen mostanában zajlik. Azt tapasztaljuk, hogy a lakossági igények markánsan változnak a digitalizációs forradalom és a felgyorsuló társadalmi folyamatok hatására. Az idősebb generáció kényelmi szolgáltatásokat, a fiatalok inspirációt keresnek és gyors ügyintézést várnak el a gyógyszertárban is. A járvány még láthatóbbá tette ezeket a folyamatokat, melyek valószínűleg velünk maradnak később is. Az online vásárlás gyakorlattá válása például egy jól látható tendencia, a lehetővé tételén érdemes a patikáknak is gondolkodni. Dolgozunk egy olyan megoldáson, amellyel kialakítható lesz minden érdeklődő gyógyszertár saját webshopja.

Mit gondol a kisboltrendeletről?

Értem a szándékot, a kistelepülések gyógyszerellátásán valóban javítani kell. A kisboltokban történő gyógyszerkiadás engedélyezése azonban aggodalommal tölt el. Ez a megoldás gyógyszerbiztonsági szempontból kérdéseket vet föl, és szerintem rombolja a gyógyszerész szakma presztízsét.

A szakemberek mindig elmondják, hogy mostanában ritkább a gyógyszerhiány, mint régen, de a közvélemény ezt épp fordítva éli meg. Vajon azért, mert időközben nőttek az elvárások?

Igen, ma az a jogos lakossági elvárás, hogy minden készítmény gyorsan elérhető legyen, de a választék folyamatosan gyarapodik. Többnyire gyártási okok miatt fordul elő átmeneti hiány, ilyenkor az információnak hatalmas jelentősége van, az orvosoknak, gyógyszerészeknek és nekünk is fontos tudni, hogy mikor lesz újra elérhető az adott termék. Az információáramlás sokat javult az utóbbi időben, mi például nem csak a készletünkön lévő készítményeket, hanem a hiánycikkekkel kapcsolatban a gyártóktól kapott információkat is rögtön megosztjuk a gyógyszerészekkel.

Mekkora terhet ró a koronavírus-vakcinák kereskedelme a nemzetközi gyógyszerlogisztikára? A heti rendszerességgel mozgó milliós, tízmilliós tételek nem foglalják le a szállítási kapacitások túl nagy részét?

A koronavírus-vakcinák logisztikája komoly feladat, de még ekkora volumenben is csak néhány százalékát teszi ki a nemzetközi gyógyszerellátási rendszer működésének. A kihívást elsősorban a speciális tárolási igények jelentik, de ez a többi termék szállítását nem befolyásolja, a kapacitások elegendőek.

Itthon csak fő konkurensük, a Hungaropharma szállítja az oltóanyagokat. Mi ennek az oka?

Az oltóanyagok nagykereskedelmi feladatairól közbeszerzési eljárás keretében szerződik az állam. Az infrastruktúránk egyébként alkalmas lenne ennek a feladatnak az ellátására.

NÉVJEGY

Kaló Tamás a Miskolci Egyetemen végzett közgazdászként. 1996-ban csatlakozott a Phoenix Pharmához, 2001 óta az igazgatóság tagja. Csaknem húsz évig gazdasági igazgatóként dolgozott, 2020 februárjában nevezték ki vezérigazgatónak, egyúttal átvette a kereskedelmi terület felügyeletét is. Nős, két gyermek édesapja.

Megjelent a Pirulatrend 2021. áprilisi számában.