Az Európai Unió Bírósága idén júniusban kimondta, hogy a tagállamok nem alkothatnak olyan jogszabályt, amely a gyógyszertárak reklámozási tevékenységét teljes körűen és általánosan megtiltja.

A gyógyszertárak reklámozása régóta vegyes megítélésű téma az uniós tagállamokban. Míg egyes országok szigorúan korlátozzák (például Franciaország), mások tágabb mozgásteret engednek a marketingnek. Az Európai Unió Bírósága (EUB) most ismételten vizsgálta ezt a kérdéskört, és friss döntésében (C-200/24. sz. ügy) kimondta: a patikareklámok teljes körű tilalma ellentétes az uniós joggal. A döntés az összes tagállam gyakorlatára hatással lehet.

A döntés háttere

Az ügy a lengyel gyógyszerészeti törvény egyik módosításából indult ki, amely kimondta, hogy tilos a gyógyszertárak és gyógyszer-értékesítő helyek reklámozása. A szabályozás ugyanakkor kivételként engedélyezte az olyan alapvető információk közlését, mint a gyógyszertár elhelyezkedése vagy nyitvatartási ideje – ezek tehát nem minősültek reklámnak.

Az Európai Bizottság szerint a reklámok teljes tiltása több uniós szintű normával is ellentétes, ezért felszólította a lengyel államot, hogy a szabályozást módosítsa ezeknek megfelelően. A lengyel állam ennek nem tett eleget, így a Bizottság az EUB-hez fordult.

Több ponton jogsértő

Az uniós bíróság a Bizottságnak adott igazat, megállapította, hogy Lengyelország megszegte a vonatkozó uniós jogforrásokból eredő kötelezettségeit azzal, hogy elfogadta a gyógyszerészeti törvény módosítását. Az abszolút reklámtilalom az EUB szerint több uniós norma tartalmával is ellentétes:

• Az Elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv 8. cikk (1) bekezdése ugyanis azt mondja ki, hogy a reklám a szabályozott szakmák (így a gyógyszerészet) esetében akkor engedélyezhető, ha a szabályozott szakma képviselője (például a gyógyszertárt reklámozni kívánó gyógyszerész) a kereskedelmi tájékoztató tevékenysége során betartja a nemzeti és uniós szintű szakmai szabályokat (szakmai függetlenség, szakma méltóságának megőrzése, titoktartás stb.). Abban az esetben, ha a reklámozást abszolút tilalom sújtja, az irányelv tartalma kiüresedik, hiszen a norma pont azt célozza, hogy egy szigorú szakmai szabályokkal övezett területen is megengedhető legyen a reklámozás.

• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 49. és 56. cikkét is sérti az abszolút reklámtilalom, mivel aránytalanul megnehezíti a piacra lépést az adott tagállamban. Ez különösen hátrányosan érinti a más tagállamokban megtelepedő gyógyszertárakat, valamint azokat, amelyeknek kisebb a múltjuk vagy kevésbé ismertek az adott országban. Ezen rendelkezések alól Lengyelország nem mentesülhetett, mivel bár a tilalom elvi indokaival – a túlzott gyógyszerfogyasztás megakadályozása, gyógyszerészek szakmai függetlenségének megőrzése – egyetértett az EUB, a konkrét esetben az érvek megalapozatlannak bizonyultak. A bíróság például megállapította, hogy a lengyel szabályozás lehetővé teszi bizonyos vény nélküli gyógyszerek gyógyszertáron kívüli beszerzését, és azokra az üzletekre a tilalom eleve nem vonatkozik. Azt is megemlítette, hogy a 2012-ben elfogadott tilalmak ellenére Lengyelországban jelentős maradt a gyógyszerfogyasztás.

Az EUB döntése tehát azt jelenti, hogy a tagállamok hozhatnak a gyógyszertárak reklámozását korlátozó jogszabályokat, az azonban nem elfogadható, ha a reklámozást egy adott területen teljes egészében betiltják.

A magyar szabályozás

Magyarországon a kifejezetten gyógyszertárakra vonatkozó speciális reklámszabályozást a Gyftv.-ben találjuk, amelynek értelmében tájékoztatás adható a gyógyszertár elnevezéséről, címéről, elérhetőségéről, szolgálati idejéről, szolgáltatásairól, beleértve az elektronikus eszközök alkalmazását is. Kifejezett tilalmak a patikák közötti összehasonlításra, juttatás- és ajándékadásra, illetve a kedvezményadás különböző módjaira vonatkoznak, kiemelve a társadalombiztosítási támogatásban részesülő termékekhez kapcsolódó eseteket.

A gyógyszertárak reklámozására vonatkozó részletesebb szakmai szabályok a Magyar Gyógyszerészi Kamara Etikai Kódexében találhatók. Ilyen szabály például a betegek hiszékenységére épülő vagy az orvosok, gyógyszerészek és más egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők becsületét és tekintélyét sértő reklámok tiltása.

A magyar jogi és etikai rendelkezések általános reklámtilalom alkalmazása helyett konkrét kereskedelmi gyakorlatokat tiltanak, ezért a lengyel C-200/24. sz. ügyhöz képest eltérő és egyedi megítélés alá esnének, amelynek során további uniós jogforrások vizsgálata is szükségessé válna.

Dr. Bíró Helga Partner
Dr. Laczkó Máté Ügyvéd
© Fehérváry Horányi Kovács Baker McKenzie 2025

Figyelmeztetés! A fentiek nem minősülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot. További információért keresse a szerzőket (Fehérváry Horányi Kovács Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, tel.: (1) 302-3330, e-mail: helga.biro@bakermckenzie.com).