Hat évvel ezelőtt az országban az elsők közt telepített Czigány Norbert a bicskei Oroszlán patikájába gyógyszerkiadó automatát. Működtetési költségei jelentősen csökkentek, forgalma pedig annak ellenére is erős, stabil, hogy a közelben további két patika is üzemel.
– Ami föl van írva az szentírás, azt adjuk ki, mi nem akarunk az orvos helyett gyógyítani – egyebek mellett ezzel magyarázza a jó forgalmát a gyógyszerész. Hat háziorvos, két gyerekkörzet és a szakrendelő 15 szakorvosának naponta 500 receptje kerül hozzá.
Tradicionális gyógyszertár – high-tech kivitelben – olvasható a szlogen Czigány Norbert patikájának a honlapján. Az írást igazolja a gyakorlat is. Tradicionális, mert gyógyszeren kívül mást, se homeopátiás, se egyéb „kegyszert”, de még kozmetikumot sem tartanak. High-tech, mert szinte emberi kéz érintése nélkül jut el a gyógyszer a raktárból a beteghez.
Kívülről modern, napelemekkel fölszerelt többszintes polgári ház. A patika működtetését is biztosító, energiatakarékos és környezetbarát rendszert öt évvel ezelőtt díjazták egy környezettudatossági és energiahatékonysági pályázaton is. A fényről mozgásérzékelős és takarékos lámpák, a friss levegőről hővisszanyerős központi szellőztetés gondoskodik.
A patikalátogató fotocellás ajtón jut be az alig nagyszobányi térbe, ahol nincsenek nyitott polcok, vény nélküli szerekkel tömött faliszekrények, akciókat hirdető plakátok. Az üzletbelső letisztult. A falon hatalmas századeleji fotó a mostani patika elődjéről, ami kicsit arrébb, a szomszédos házban volt.
A bútorok zöldek és szürkék. Aki húzott sorszámot, és valamiért hosszúnak találná a sort, akár le is ülhetne, ha akarna. De erre még nem nagyon volt példa, mert a páciensek túlnyomó többsége egy-két perc alatt megkapja a gyógyszereit. Czigány Norbert büszkén említi expediálási rekordjukat, amikor három óra alatt négy munkatársa 205 betegnek adta ki a gyógyszerét.
Még a tára sem szokványos, mellmagasság helyett mindössze csípőig ér. Azon bankkártya leolvasó, digitális aláírás-rögzítő, és az asztallapba süllyesztett nagy képernyős információs monitor. A receptleolvasó ide vetíti ki a vények adatait, de itt jelenik meg az is, ha van a készítmény kölcsönhatásaival kapcsolatos figyelmeztetés. A gyógyszerkiadó pult fölött úgynevezett Vmotion, a virtuális polcrendszer, amelyen a páciensek kategóriákba rendezve láthatják a gyógyszeres dobozok digitalizált 3D-s képeit, köztük az akciós szereket, és mellettük ott vannak az árak is. Miután 2012-ben beszerezték ROWA Vmax gyógyszerkiadó automatájukat, annak járulékos „hardvereként” kerültek a polcok helyére Vmotionok.
Magyarországon elsőként a bicskei Oroszlán Patika használta ezt a rendszert. Czigány Norbert szerint, mióta ez üzemel nála, nincs gondja a portalanítással. „Nekem fontos, hogy a patika tisztaságú patikám legyen, és most az van!”
Czigány Norbert úgy idézi fel a robottelepítést, hogy valójában a gyógyszerkiadó automata köré húzták fel a falakat. A gép üvegfal mögött, egy zárt „dobozban” dolgozik. Középen egy hosszú kar, ami ide-oda képes mozogni a két szélen lévő hatalmas polcok között. Amikor megérkezik a robot által megrendelt gyógyszer a nagykereskedőktől, a raktározási rendszere a vonalkód alapján, dobozonként vételezi be a termékeket. Nincs szükség emberi munkára. A csomagolás méretét is rögzíti az automatika, ez azért fontos, hogy „hosszú karú, sokirányú mozgásra képes lépegetőjével” megfelelő helyet találjon az adott készítménynek. Oda teszi a dobozokat, ahol üres pozíciót talál. Ám csak akkor végzi a raktározást, ha nincs expediálás. Ha beteg jön recepttel, utasítást kap a szoftvertől, hogy éppen milyen készítményre van szükség, akkor azt csomagolja, rácímkézi a beteg nevét és kiadja a tárában dolgozónak.
Általában naponta kétszer jön áru a Phoenix Pharmától, egyszer a Hungaropharmától. Az utolsó szállítmány délután ötkor érkezik. Ezek reggelre biztosan mind a helyükre kerülnek.
Ha nincs újabb szállítmány, vagy beteg, a gép akkor sem áll le. Figyeli a fogyást, mindig stabilan hatnapos készletet tart. A robotautomata a beszerzéshez is a Novodata egyedi szoftverét használja. Termékenként beállítva, hogy mi az a kritikus készlet, ami alá nem mehet a dobozszám. A robot az optimum mennyiség, a fogyás és a pillanatnyi készlet alapján tölti fel a raktárat. Egyfajta készítményből átlagosan 3,1 doboz van a raktárban. Természetesen az olyan szerekből, amit egyidejűleg sokan szedhetnek, mint például a Syncumar, abból 50 doboz is van. A gép raktár is egyben: 13 ezer doboz tárolására alkalmas, jelenleg 5760 üres hely van benne. A havi 60 millió forintos forgalom mellett 15-17 milliós a készlet.
Arra a kérdésre, előfordulhat-e, hogy vissza kell jönnie esetleg egy szerért a betegnek – Czigány Norbert bólint. Ez akkor lehetséges, ha egy addig teljesen új terápia receptjével jön be a páciens, vagy egyszerre nagyon sokan jönnek háromhavi adagért, de ezekben az esetekben is szinte órákon, legfeljebb fél napon belül biztosan odaadják a szert. Miután ez ritkán fordul elő, így az „extra kiugrások” miatt nagy luxus lenne megemelni a készlet értékét. Ugyanakkor a több százezer forintos készítményekre szóló vényeket, az egyedi támogatás keretében felírt recepteket is be tudják váltani.
Czigány Norbert szerint a nem robottal dolgozó gyógyszertárak jövedelmezőségét erősen rontja, hogy úgymond biztonságból egy-két havi készlettel dolgoznak. Ahol ugyanis nem automata rendel, hanem a gyógyszerész „szemre” tölti fel a készletet, ott a megrendelésnek rosszabb a hatásfoka, mert sokkal többet kér, mint amennyire valójában szüksége van. Ezzel pedig több az élőmunka, valamint a raktározási, és az azzal járó egyéb költség is. Hozzátette: amíg a nagykereskedők naponta többször is szállítanak, nincs értelme nagy raktárkészlettel dolgozni.
„Kilenc éve rugaszkodott neki egy befektető, a Szirt Invest, hogy fölépítse a város harmadik patikáját. Aztán valamiért kihátráltak az üzletből. A szakrendelő igazgató-főorvosa akkor keresett meg, hogy nem költöznék-e az akkor már meglehetősen kinőtt, rossz infrastruktúrájú patikámmal a szakrendelőbe. Akkor már készültem robot-vásárlásra, és ráálltam, hogy havi 500 ezer forintos bérleti díj mellett beköltöztetem a patikámat a szakrendelőbe. Akkor jött az önkormányzat és vállalhatatlan helyzetet teremtett, megemelte a bérleti díjat egymillióra. Ekkor döntöttem el, hogy ha már itt gép, akkor köré építem a patikámat.”
A robot mellé egy egész rendszert alakítottunk ki – mondja büszkén a tulajdonos. A Novodata rendszer egyedi szoftverével, strukturált kábelezéssel, saját szerveren működik a patika. Minden információ egy helyre megy be, sőt a patika laborja is erre épül. Itt havi ötszáz adag magisztrális készítményt gyártanak le egy automatizált, szinte zárt rendszeren belül. A laborban rozsdamentes fémpultokon vannak az automata gépek, amelyeken szinte emberi kéz érintése nélkül, zárt dobozokba csomagolva készülnek a rázókeverékek, speciális kenőcsök.
Eddig jutunk Czigány Norberttel a beszélgetésben, amikor sípolni kezd a robot. Az új dézsmazáras csomagolás miatt összeragadt két készítmény. A gyógyszerész leállítja az automatát, és belép a polcok közé, szétválasztja az összeragadt dobozokat, és kívülről újraindítja. Az eredményt, a hibajavítást szkenner ellenőrzi. Czigány Norbert azt mondja, hét év alatt nem igen fordult elő hiba, de ha mégis valamiért le kell állítani a gépet, akkor is működik a patika. Csak lassabban, mert a gép helyett a gyógyszerésznek kell raktároznia, és visszakeresnie a készítményeket.
Két évvel ezelőttig mindössze négy ROWA gép volt az országban, mostanra már több tucat is lehet – állítja a gyógyszerész. „Amikor én vásároltam, még nem nagyon lehetett tudni hova jut a szakma, hogy ekkora lesz a munkaerőhiány. Öt év múlva már egészen biztos, hogy nem lesz ember, aki elrakja az árut és ennek nincs más alternatívája, mint a gép.”
– Az alapgép negyven millió forintba került, tízmilliós támogatással vásároltam és két év alatt térült meg – sorolja a döntését megerősítő adatokat. A megyében ez a gyógyszertár a harmadik-negyedik legnagyobb vényes forgalmat bonyolítja. Ezt a pozícióját annak ellenére is megőrizte, hogy a városban még két másik patika is van. „Ide, ha valaki bejön húsz vénnyel, az is legfeljebb négy perc múlva távozik. A tára mögött álló szakembernek nincs is más dolga, mint a betegre figyelni, mert a többit a gép megoldja.”
Danó Anna
