Harc az Egisért?

A közeljövőben újabb három magyarországi nagybefektetővel köt stratégiai megállapodást a kormány. Ezek egyike az Egis Gyógyszergyár Nyrt., amelynek kapcsán az elmúlt hetekben egyéb érdekes fejlemények is napvilágot láttak.

Mint ismeretes, az Egis többségi tulajdonosa, a Servier (egészen pontosan annak 100 százalékos tulajdonban lévő leányvállalata, az Arts et Techniques du Progres) szeptember 24-én bejelentette vételi ajánlatát a magyar gyártó valamennyi részvényére. A francia vállalatcsoport kinyilvánította, hogy a 49 százalékos értékpapír-vásárlással az Egis kizárólagos tulajdonosává kíván válni, illetve – a 75 százalékos részesedést elérve – a gyógyszercég részvényeit ki akarja vezetni a Budapesti Értéktőzsdéről.

Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. igazgatósága ez év október 1-jén tette közzé a Servier ajánlatával kapcsolatos véleményét. A vállalat vezetősége úgy látja, a már jelenleg is többségi tulajdonos francia cég szerepének erősödése tovább támogathatja az Egis jelenlegi stratégiájának megvalósítását. A pénzügyi feltételeket tekintve pedig úgy vélik: az ajánlat mind a vállalat, mind a részvényesek jelentős része számára méltányosnak tekinthető.

Az Egis részvényeseknek (köztük a magyar államnak is, amelynek 4,74 százalékos érdekeltsége van a gyógyszercégben) november 5-ig van lehetőségük arra, hogy értékpapírjaikat részvényenként 28 ezer forintos áron felajánlják a Servier számára. Vagy, összefogva, megakadályozzák az anyavállalat háromnegyedes tulajdonlását, s így az Egis kivonását a hazai részvénypiacról.  

Utóbbi irányba tett lépésként értékelhető, hogy a Servier vételi ajánlatát követően egy szingapúri alap 5 százalék feletti részesedést szerzett az Egisben. A Sertorius Global Opportunities Fundot kezelő CSAM Asset Management Pte. Ltd.-ről viszont tudni kell, hogy ez a cég gondozza Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának vagyonát.